Tudtad, hogy a Városligetben vagy egy kis sziget, méghozzá Budapest legkisebb szigete..? Széchenyi-sziget a sziget neve. És, hogy a Vajdahunyad vára ezen a kis szigeten található..? A szigetre 4 hídon keresztül is eljuthatsz, a legismertebb híd a Vajdahunyad vára főbejáratánál található.
És azt tudtad-e, hogy a Vajdahunyad várát az 1896-os millenniumi ünnepségekre építették, fából (időhiány miatt), de a közönség annyira odavolt az épületegyüttesért, hogy 1902-től (ekkorra már a fa építmény rogyadozott), 120 évvel ezelőtt, a tervező Alpár Ignác újjáépíthette a Vajdahunyad várát, tartós anyagokból..? A munkálatokkal 1907-ben végzett. Vajon gondolta-e, hogy 120 év múlva is állni fog a vár, és várni fogja a randevúzni vágyókat..?
Alpár Ignác építészzseni volt egyébként. Miért is..? Alpár Ignác átolvasva millenniumi ünnepségekre kiírt „Történelmi főcsoport” elnevezésű merésznek mondható építészeti pályázatkiírást nem a „nemeket” kezdte el keresni, hanem átgondolta, hogy a pályázatban kiírt elmúlt korszakok építészetét (pl. román, gótika, reneszánsz, barokk) hogyan lehet esztétikusan ötvözni egy épületegyüttesbe olvasztva úgy, hogy akár még egy csavarral a történelmi Magyarország legjelentősebb épületeinek formáit is (pl. a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának részlete, a segesvári Apostol-torony részlete, a jáki és lébényi templom részlete, brassói Katalin bástya részlete, stb.) belehúzná az építészeti vizuálba. No, hát ebből a mátrix-mixből olyan egyedi vizuál született, ami nemhogy a szemeket nem bántja, az épületegyüttes megalapozta Alpár Ignác nevét a szakmában, innentől kezdve sorra nyerte a nem kis volumenű pályázatokat (pl. Tőzsdepalota, Nemzeti Bank székháza, Anker-palota, stb.).
Alpár Ignác karrierje, aztán temetési menete is innen, a városligeti Vajdahunyad várából indult, ahol jelen voltak miniszterek, és József Ferenc királyi herceg is.