SÁNDOR-METTERNICH KASTÉLY, BAJNA. AZ ÖRDÖGLOVAS BIRTOKÁNÁL JÁRTUNK.
Sándor? Ki volt Sándor..? És Sándornak kije Metternich? És hol van egészen pontosan Bajna..?
Sándor Sándor Móric volt, akiről biza nem sokat hallottunk, pedig korának egyik bulvárhőse volt mindazon felül, hogy nemesi rangban pompázott. Nem, nem a nőügyei miatt nevezhető bulvárhősnek, hisz arája csak egy volt: Metternich kancellár lánya, Leontine. Sándor Móric bulvártitulusa az „ördöglovas”-titulus volt, ugyanis elképesztő mutatványokat hajtott végre: négyesfogaton hajtott le Budáról meredek lépcsőkön, jeges Dunán úszott át a lovával oda-vissza, kiugrott a lovával a Sándor-Metternich kastély erkélyéről, ésatöbbi ésatöbbi.
Sándor Móric gyerekkorát a Pollák Mihály-tervezte budai várnegyed területén található Sándor-palota berkein belül töltötte jómódú, grófi ranggal megáldott családjával (az övéké volt a Sándor-palota, ma Köztársasági Elnöki Hivatal).
Sándor Móric egyszercsak gondolt egyet, besokallt a budapesti nyüzsgéstől, eladta a budai várnegyed területén található Sándor-palotát, és leköltözött a Budapesttől 50 km-re található Bajnára, a család, egészen pontosan a saját tulajdonában lévő, idővel Hild József által kívülről áttervezett Sándor-Metternich kastélyba. (Belülről a klasszicista dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico alakította ki - mutatjuk a Raffaello- és az Etruszk-termet a lenti fotókon.) Sándor Móric egyébként az átalakításokon felül Leontine kedvéért neveztette át a kastélyt Sándor-Metternich kastéllyá, ahol aztán boldog házas éveiket töltötték.
Itt, ebben a csodálatok klasszicista stílusú kastélyban élt tehát Sándor Móric lószeretetének, ménesének, feleségének és gyermekének Paulinának (fia Leó 7 évesen váratlanul meghalt) egészen addig, amíg egy ugratás alkalmával kiesett a kocsijából, fejét egy vasrácsnak ütötte, és röviddel utána meg nem őrült. Az ördöglovas egy döblingi elmegyógyintézetben töltötte hátralévő éveit, majd Bécsben halt meg 1878-ban, 72 évesen.
Sándor Móric és Metternich Leontine lányának, Paulinának sem kellett messzire mennie a búvár-hírnévért: azon felül, hogy a kor divatdiktátorának tartották, elmondások alapján Paulina kihívta Anastasia von Kielmannsegg grófnőt egy párbajra. Mért..? Mert nem tudtak megegyezni a Bécsi Zenei és Színművészeti Kiállítás virágcsokrainak elrendezését illetően. A fedetlen felsőtesttel vívott párbaj során mindkét hölgy apró vágást vétett a másikon, Anastasia megsebezte Paulinát az orrán, Paulina pedig Anastasiát a karján.
A modern Paulina aztán hozzáment édesanyjának féltestvéréhez Richard Clemens Metternich von Winneburg grófhoz, és született három lánygyermekük. Közülük a legkisebb, Klementine egész életében hajadon maradt, és anyjától örökölt birtokán, Bajnán a legmélyebb vallásosságban élte életét. Elképesztőek a végletek családon belül ha belegondolunk..
Sándor-Metternich kastély kívülről. Az épület klasszicista volta Hild József által tervezett. | Sándor-Metternich kastély kívülről. Az épület klasszicista volta Hild József által tervezett. | Címer a Sándor-Metternich kastélyon. |
---|---|---|
Sándor-Metternich kastély kívülről. Az épület klasszicista volta Hild József által tervezett. | Sándor-Metternich kastély kívülről. Az épület klasszicista volta Hild József által tervezett. | Sándor-Metternich kastély kertje. |
Sándor-Metternich kastély kívülről. Az épület klasszicista volta Hild József által tervezett. | Sándor-Metternich kastély kívülről. Az épület klasszicista volta Hild József által tervezett. | Sándor-Metternich kastély kívülről. Az épület klasszicista volta Hild József által tervezett. |
Sándor-Metternich kastély kertje. | A fotó bal oldalán a kastélyszárny, középen a bejárat illetve kijárat, jobb oldalon a cselédségi részleg, lejárattal a konyha felé. | Lejárat a Sándor-Metternich kastély konyhájába. |
Sándor-Metternich kastély konyhája. | Sándor-Metternich kastély konyhája. | Sándor-Metternich kastély kápolnája. |
Sándor-Metternich kastély kápolnája - részlet. | Sándor-Metternich kastély kápolnája - részlet. | Sándor-Metternich kastély kápolnája. |
Sándor-Metternich kastély díszlépcsősora, tudatosan meghagyva megkopva. Itt, ezen a lépcsősoron járt lovával Sándor Móric. | Sándor-Metternich kastély díszlépcsőháza, a lépcsősor megkopott, a renoválás során tudatosan nem nyúltak hozzá. Itt, a díszlépcsőházban (is) járt lovával Sándor Móric. | Sándor-Metternich kastély díszlépcsőháza. |
A jóképű Sándor Móricról késztett portéfestmények. | Sándor Móric dolgozószobája. Az agancskészlet lényege, hogy Sándor Móric nem a mintaagancsokat/koponyákat gyűjtötte, hanem az egyediebbeket. (Ebben is különleges volt.) | Sándor Móric dolgozószobája. |
Belülről a klasszicista dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico alakította ki. Ez az Etruszk-terem. | Az Etruszk-termet olvasóteremnek használta a család. | Sándor-Metternich kastély egyik kilincse a sokból, grófi monogrammal. |
Belülről a klasszicista dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico alakította ki. Ez az Etruszk-terem. | Sándor Móric és Metternich Leontine lányát, Paulinát a kor divatdiktátorának tartották. | Sándor Móric és Metternich Leontine lányát, Paulinát a kor divatdiktátorának tartották. |
Sándor-Metternich kastély egyik kilincse a sokból, grófi monogrammal. | Egy újabb, lóval bevett lépcsőház. | Belülről a klasszicista dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico alakította ki. Raffaello-terem. |
A Raffaello díszterem terasza, és a kilátás a teremből. | Kilátás a Raffaello díszteremből. | Belülről a klasszicista dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico alakította ki. Raffaello-terem - teremrészlet. |
Belülről a klasszicista dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico alakította ki. Raffaello-terem. | Több mint hatvan négyzetméternyi, a XIX. század közepén Alessandro Sanquirico milánói díszítőfestő munkájával elkészült értékes mennyezetkép a Raffaello-teremben. | A Raffaello-terem, mennyezetén több mint hatvan négyzetméternyi értékes mennyezetkép. |
Belülről a klasszicista dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico alakította ki. Raffaello-terem - teremrészlet. | A XIX. század közepén Alessandro Sanquirico milánói díszítőfestő munkájával elkészült értékes mennyezetkép. Részlet. | A XIX. század közepén Alessandro Sanquirico milánói díszítőfestő munkájával elkészült értékes mennyezetkép. Részlet. |
A XIX. század közepén Alessandro Sanquirico milánói díszítőfestő munkájával elkészült értékes mennyezetkép. Részlet. | Raffaello-terem - teremrészlet. | Raffaello-terem - teremrészlet. |