Mi mindent rejt vajon a budai várnegyed a gyönyörű kilátáson, a Királyi Várpalotán, a Halászbástyán, és a Várpalotát valamint a Halászbástyát összekötő útszakaszon felül..? Hát bizony elég sok mindent..
Arra vállalkoztunk, hogy a sztenderditásokat és a sztenderditásokon felüli rejtett értékeket is bemutassuk, csodálatos fotókkal izgalmakat hozzunk, történeteket osszunk meg veletek pár részes, budai várnegyed témakörét felölelő rovatunkban.
Három évvel ezelőtt kezdtük el a várnegyed fotózását és még nincs vége, de már van annyi képanyag, hogy élményszerű sorozatba kezdjük fűzni azokat. Megérkeztünk a januárba, plusz kalóriákkal, szóval aki teheti, és akinek kedve van, sétáljon egyet a budai várnegyed területén, és töltekezzen egy órácskányi könnyed séta keretében.
No, hát miket mutatunk nektek most, vizuális töltekezés gyanánt..?
Az előző részben bemutattuk Nektek a budai várnegyed Mária-Magdolna templomát, valamint a Mátyás templomot kívülről és belülről is, most a várnegyed legfiatalabb, egyben egyetlen evangélikus templomába viszünk be Titeket, ami egy nő lobbi-tevékenységének köszönhetően épülhetett meg 1895-ben.
Ki volt ez a nő, és mi okból épült evangélikus templom itt, Budán, ráadásul a Budai Várnegyed egy impozáns területén, a Bécsi kapuval és a Levéltárral szemben..? Amikor elkezdtünk utána olvasni a hölgy személyének, Dorottyának, csak ámulunk-bámultunk, hisz annyi mindent tett le nőként az asztalra, hogy sokkal többet érdemelne, mint amennyire (nem) ismert Ő. Itt olvashattok róla, és utána megtekinthetitek az ominózus evangélikus templomot, belülről is:
Az alább bemutatott József nádor kripta egyedülálló abban az értelemben, hogy a II. világháború alatt szétlőtt Budai Palota két épen maradt része közül az egyik. (A másik a Szent Jobb kápolna, melyet a romok alól történő kiemelése után Balatonalmádiba vittek, ITT olvashatsz róla.)
A kriptában az említett József nádor, 3 felesége, unokája, és még 19 családtag nyugszik. Zala György és Senyei Károly szobrai pedig csodálatosak.
Honnan ez a furcsa nevű "de La Motte-Beer palota" a budai várnegyed Dísz terén..?
A „palota”, ami a „de La Motte palotává” válása előtt a XIV-XV. században volt aranyművesé, élt benne íjgyártó, posztógyártó, nyeregkészítő, késműves, szabó, élt benne és birtokolta az ingatlant az egri püspök, az esztergomi érsek, erdélyi vajda, a kor híres törökverője, diplomata, fakereskedő, asztalosmester, majd 1760-ban került de la Motte des Aulnos Ferenc Károly Jácint mérnökkari alezredes birtokába. (Milyen érdekes, hogy ugyanarról a helyrajzi számról beszélünk, és közben mennyire hullámzó a házban élők társadalmi összetétele.)
No, hát ez a fent említett de la Motte des Aulnois Ferenc Károly Jácint (egyébként francia származású) mérnökkari alezredes gondolt egyet, és egyszintes, csini-bini barokk palotává alakíttatta az épületet, melynek hangulatát mind a mai napig átélhetjük, ha felmegyünk az első emeletre, és hevesen tekintgetünk az elmúlt pár száz év levert 14-15 réteg vakolata alatt feltárult, látható alkotásokra. A barokk-rokokó falfestés egyfajta képregény is, hisz a „passiószoba” például Krisztus szenvedéstörténetének négy fontos jelenetét dolgozza fel, de a többi szoba is rendelkezik falfestéssel, szintén bibliai tárgyúakkal. De la Motte des Aulnois Ferenc Károly Jácint miután a saját maga ízlése alapján kialakította és 13 évig lakta a palotát feleségével, 1773-ban eladta a Morvaországból ide érkező Beer József Kajetán katonai gyógyszerésznek (no így már összeáll a palota mai neve: de La Motte-Beer palota). Beer József Kajetán katonai gyógyszerész kicsit még tovább alakítgatta a házat, leginkább annak alsó szintjét (mai is látható barokk kapualj, és gyógyszertár), de a pincét és a padlást is kihasználta, előbbiben gyógyszerész laboratórium és raktár volt (mendemondák alapján a pincéből is le lehet jutni a Budai Várnegyed barlangrendszerébe, de nem messze, olyan 80 méterre a palotától a nemrég feltárt föld alatti budavári mikve bejárata is megtalálható), utóbbiban, a padláson a gyógyszerész a gyógynövények szárítását végezte.
Egy semmitmondó fehér portál, egy kapu melletti ülőkével, tulajdonképpen ennyi a ház. Kívülről. Közben meg..? Ez a budai várnegyedben található ház bizony azon felül, hogy Horthy István (Horthy Miklós fia) feleségének, gróf Edelsheim-Gyulai Ilonának családi palotája volt (itt született Ilona, és unokája, ifjabb Horthy István Sharif 1941-ben - ő most az Egyesült Királyságban él -), a II. világháborúban ennek a háznak a pincéjében volt azt a titkos rádióállomás, amin keresztül megszervezték a háborúból történő kiugrási kísérletet 1944 őszén. A sikertelen kiugrási kísérlet után azonban gróf Edelsheim-Gyulai Ilona, és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. És bár megpróbáltak elmenekülni a ház és a Dísz tér alatti pincerendszerén keresztül, sőt, be is jutottak a szembe lévő Dísz tér 4-5. számú házba, ott elfogták őket, majd védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták Magyarországról a Horthy családot.
Ezzel a lent látható budai várnegyedbeli épülettel szemben, a Dísz tér másik oldalán áll gróf Edelsheim-Gyulai Ilonának azaz ismertebb nevén Horthy Miklós menyének, Horthy Istvánnénak a palotája. 1944-ben, a németek oldaláról történő kiugrási kísérletet gróf Edelsheim-Gyulai Ilonáék ennek az említett palotának a pincéjéből, egy titkos rádióadón keresztül próbálták meg megszervezni, viszont a Dísz tér 7. szám alatti épületben működő a náci RSHA délkelet-európai hírszerzése és a Gestapo lefülelte a rádióadást. Ennek következményeként kerül a képbe az alább látható Dísz tér 4-5. számú ház, merthogy gróf Edelsheim-Gyulai Ilonáék a palotájuk pincéjéből egy összekötő folyosó révén menekültek a Dísz tér 4-5. számú házba, Angelo Rotta pápai nuncius oltalma alá, gondolván, hogy a pápai nagykövetséget a németek tiszteletben tartják, de ez nem így lett. A németek követték őket az alagúton át, és letartóztatták, majd el is hurcolták őt és a Horthy családot a németországi Hirschbergbe.
Ez az épület mindezen események előtt többek között a Battyhany családé és a Pallavicini családé is volt, majd Habsburg József főherceg tulajdonába került, aki 1920-ban eladta az ingatlant a Magyar Katolikus Vallásalapnak, így költözhetett be ide az említett Angelo Rotta pápai nuncius, aki 1920-1945-ig, a szovjetek kiutasításáig élt itt (és menekített akit csak tudott).
A Budai Várnegyed Dísz terének páratlan oldalán lévő épületek lakói jóval szerencsésebbek, mint a Dísz tér másik oldalán lakók (bár ők sem feltétlen szerencse-mentesek), mert bár minden páratlan számú épület bejárata a Dísz térre esik, a halandó nem is gondolná, hogy az itt lakók (egy része) leláthat a Parlamentre, a Lánchídra, azaz a csodálatos budapesti panorámára.
Viszont az is igaz, vannak olyan Budai Várnegyedben található házak, amihez fekete múlt kapcsolódik. Például a II. világháborúban 1944-ben ide, ebbe a házba tette székhelyét (egyszerűen csak lefoglalta az épületet) Dr. Wilhelm Höttl a náci RSHA délkelet-európai hírszerzésének csoportvezetője. Ő és a Gestapo tagjai voltak azok, akik azon felül, hogy szeretettel várták itt a magyar társadalmi elit egyes tagjait vacsorára, innen hallgatták le a Dísz tér 12. szám alatt található pince titkos rádiójelzéseit. Mik voltak ezek a titkos rádiójelzések, és kik adták le..? A németek oldalán háborúba sodródó országban ennek a háznak a pincéjében volt azt a titkos rádióállomás amin keresztül megszervezték a háborúból történő kiugrási kísérletet 1944 őszén. A sikertelen kiugrási kísérlet után azonban gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (az ő családi tulajdonukban volt a ház, és a Horthy család sorsa - gróf Edelsheim-Gyulai Ilona férje volt Horthy István - is megpecsételődött, mert bár megpróbáltak elmenekülni a házuk alatti pincerendszeren keresztül a szemben lévő Dísz tér 4-5. számú házba, nem sikerült, és védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták Magyarországról a Horthy családot.
Ha lemaradtál a "Budai várnegyed látványosságai és rejtett értékei" rovatunk előző részeiben bemutatott épített örökségeiről, ITT olvashatsz róluk, csodálatos fotókkal fűszerezve.