Mi mindent rejt vajon a budai várnegyed a gyönyörű kilátáson, a Királyi Várpalotán, a Halászbástyán, és a Várpalotát valamint a Halászbástyát összekötő útszakaszon felül..? Hát bizony elég sok mindent..
Arra vállalkoztunk, hogy a sztenderditásokat és a sztenderditásokon felüli rejtett értékeket is bemutassuk, csodálatos fotókkal izgalmakat hozzunk, történeteket osszunk meg veletek a most induló budai várnegyed témakörét felölelő rovatban.
Három évvel ezelőtt kezdtük el a várnegyed fotózását és még nincs vége, de már van annyi képanyag, hogy élményszerű sorozatba kezdjük fűzni azokat. Jönnek a karácsony és az újév közötti szabadságolások, és a plusz kalóriák, szóval aki teheti, és akinek kedve van, sétáljon egyet a budai várnegyed területén, és töltekezzen egy órácskányi könnyed séta keretében.
No, hát miket mutatunk nektek most, vizuális töltekezés gyanánt..?
Kezdjük a Halászbástyával például.
Amikor Schulek Frigyes megbízást kapott a Budai Várnegyed Mátyás-templomának mai képre történő formálására, megbízást kapott a Mátyás-templom előtti erődfal átalakítására is. Ebből az erődfalból alkotta meg a Halászbástyát úgy, hogy így gyakorlatilag egy egységes arculatot adott a Budai Várnegyed egyik legkedveltebb kilátópontjának.
Amikor felmész a hét bástya egyikére-másikára, tudtad, hogy a hét honfoglaló vezérünk karján, kucsmáján, zsebében járkálsz..? Igen-igen, a hét torony a hét honfoglaló vezért szimbolizálja.
És honnan jött, hogy ez az alig 100 éves Halászbástya Halászbástya legyen..? Két magyarázatot lehet találni, az egyik, hogy a középkorban a közelben volt a halpiac, és ezt a falszakaszt ostrom idején hagyományosan a halászok céhe védte. A másik magyarázat, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról (ma Víziváros, tudod a „Batyi tér” környéke) kapta nevét.
Pecz Samu által, a Magyar Országos Levéltár papírjainak tervezett és építtetett épület egy erőd! Már az építészeti vizualitás is kommunikálta – gondoljuk mi ezt –, hogy a múltunk erőd által megvédendő érték (tudjátok, a levéltárban kutatható a múltunk, akár a családi felmenőink is). Volt is mit védeni. Pl. a II. világháború frontvonalának érkezte előtt a Levéltár munkatársai heves munkálatokba kezdtek, hogy megmentsék az írásbeli múltunkat. Majdnem sikerült, hisz az iratállomány „csak” 16%-a veszett oda, pedig még az épület elképesztően magas, cizellált tornya is találatot kapott. Torony már nincs, viszont érdemes bejönni velünk az épületbe, ahol engedéllyel fotózhattunk, Nektek kedves erre-arra kedvelők.
Hogy képzeljük el a 800 évvel ezelőtti Budai Várhegyet..? Laktak itt németek (övéké volt a Mátyás-templom - de nem ez, amit ismerünk, hanem eggyel kisebb méretű), laktak itt osztrák, francia, spanyol ajkú zsidók (középkori imaházuk még ma is megvan, ez a lakóház rejti az imaházat), és laktak itt magyarok, békében, közösségben. A magyarok temploma volt a gótikus Mária Magdolna templom. A Mária Magdolna templom pont annak a térnek (régi nevén Szombathely tér, ma Kapisztrán tér) volt a közepén, ami körül a szombati nagyvásároknak helyt adott. Szóval itt, a magyar lakosoknak épített Mária Magdolna templom körül zajlott az élet, itt cserélt gazdát a bor, a gabona, a csirke, itt futkostak mezítláb a purdék, és erről a térről mentek be a templomba istentiszteletre a hívő lakosok. Most beviszünk Titeket a templom (megmaradt) részébe, és megteszünk 182 lépcsőt felfelé, hogy valami csodálatos 360 fokos budapesti panorámát mutathassunk Nektek a Budai Várnegyed legrégebbi templomának tornyából.
Miért Mátyás-templom a Mátyás-templom..? Mert itt kötött házasságot Mátyás, ráadásul kétszer is, és azóta nem változtatták meg a templom nevét. Először nagy csindadratta közepette elvette feleségül Podjebrád Katalint, aztán egy másik csindadratta közepette Beatrixot. Mátyásnak egyik hölgyeménytől sem született gyermeke (Beatrix még gyógykezelésre is járt ide, az ausztriai Baden bei Wienbe), viszont egy bécsi szerelmi légyottból megszületett egy szem fia, Jánoska (akire ráhagyott jó sok mindent, pl. ezt a felvidéki, bajmóci várat is).
Volt még itt, ebben a hófehér, csipkés tornyú, színes Zsolnay cserepekkel fedett Mátyás-templomban csindadratta, jópár, például Mátyás esküvői után 400 évvel, 1867. június 8-án, a Kiegyezést követően Ferenc Józsefet és feleségét Sissit itt koronázták meg. (Egyébként Sissi szerelme, Andrássy Gyula gróf tette Ferenc József fejére, és tartotta Sissi jobb válla fölé a magyar koronát).
No, hát ennyi korabeli "Blikk" infó után, karácsony közeledtével beviszünk Titeket a Mátyás-templom belsejébe, a nyugalomba, a harmóniába, a csöndbe, megmutatjuk a Mátyás-templomot Nektek belülről.
Tudtad, hogy Budai Várnegyed impozáns épületei, templomai, lakóházai alatt egy közel 3,3 km hosszú labirintusrendszer húzódik..? Éshogy a várhegy területének 1/8-a üreg..? És, hogy a fent említett Mátyás-templomtól 5 percnyi sétára lévő szűk átjáró-utca, a Dárda utca egyik házának átlagos Várnegyed béli házkapuján keresztül le lehet jutni a Budai Várnegyed alagútrendszerének természetes, érintetlen eredetű szakaszához..? Leviszünk Titeket. Először a Dárda utcai ház pincéjében kötünk ki, innen további lépcsőkön lejutunk a 15 méter mélyen fekvő alagútrendszer kb 1,5 km-es szakaszába. És miközben a fejünk fölött az utcákon (Országház utca, Úri utca, Dísz tér) és tereken (Szentháromság tér) kolbászolnak és néznek felfelé - jelen esetben - a képzeletbeli turisták, mi neves épületek, (pl. volt Pénzügyminisztérium) alatt (is) sétálhatunk egy rejtett labirintusban:
No, hát most, 2020 decemberében három évnyi, budai várnegyed fotózásai alatt összegyűlt anyagunk feldolgozását megkezdtük. Nyitjuk tehát ezt a rovatot, és zárunk is, zárjuk az idei évet, de a zárás előtt kívánunk minden kedves erre-arra fotósajánló kedvelőnek/olvasónak
Kellemes Ünnepeket, és Boldog Új Évet!
2021-ben találkozunk újra: