Egyetem. Tudásaura, követelmény, a gondolkodás szabadsága, múlt, jelen, jövő (így egymásba kapaszkodva). Egyetem.. Kapcsolatok, barátságok, szerelmek. Élettér, menekülés a hétköznapok zajából. Kapuk mögötti élet, kapuk mögötti kisváros. Egyetem, ami bizony nem csak a vizsgaidőszak-hozta stresszből áll. Most belépünk ebbe a századelő óta burjánzó tudásaurába, és megmutatjuk Nektek, mely egyetemünk mely folyosóján nevetett vagy éppen sírt, levelet írt vagy éppen olvasott, rohant vagy éppen az istenért nem akart a termek felé kanyarodni egy-egy hírességünk. Gyertek velünk az egyetemek világába.
A Covinus Egyetem kakukktojás az egyetemek sorában, hisz Ybl Miklós az állam felkérésére nem egyetemnek, hanem fővámpalotának tervezte meg az épületet, így a termek (ahol jóideje a diákok az egyetemi szintű tudást pakolják be az elméjükbe) anno irodákként funkcionáltak, tehát 1874. május 1-től szorgosan jártak ki-be a kereskedelemmel foglalkozó hivatalnokok, ügyintézők, polgárok az épületen belül található vámhivatalba, pesti pénzügyigazgatóságra, a központi árüzleti igazgatóságra és a bányatermék igazgatóságra. Az épület a II. világháborús károk helyreállítását követően funkcióváltáson esett át, és Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Szerb Antal könyvekből jól ismert elegáns öltözetű, könyökvédős hivatalnokok irodáit a közgazdaságtudománnyal foglalkozó nagynevű oktatók, és a hozzájuk járó okosodni vágyó fiatalok vették át.
Tudtad, hogy az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz épület méretét tekintve az egyik legnagyobb Ybl alkotás..? És hogy olyan híressé lett emberek koptatták az egyetem iskolapadjait, mint Czene Attila és Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszók, Herczeg Zoltán divattervező, vagy éppen a politikában magas pozíciót betöltő/betöltött miniszterek, mint például Varga Mihály, Bajnai Gordon, Chikán Attila, Járai Zsigmond, Kupa Mihály, László Csaba, Veres János..?
És azt tudtad, hogy időközben, azaz 2004-ben rebrandingen átesett, Corvinus Egyetemmé váló intézmény mind a mai napig a magyarországi egyetemek élvonalában, nem utolsósorban pedig az egyetemi világrangsorban öt másik magyar egyetemmel vállvetve prominens helyen található..?
Gyere be velünk az épületbe, megmutatjuk, milyen egy egyetemmé avanzsálódott fővámpalota:
1800-as évek vége.. Andrássy út teljes rehabilitációja: számos ház lerombolása, több 10000 ember időszakos hajléktalanná válása; 1872-től kezdődő szoros, 5 éves rehabilitációs projektterv felállítása, beszivárgó gazdasági világválság szele.. Kosz, por, káosz.. Ebben a helyzetben, környezetben és korban épült fel közvetlenül a Régi Zeneakadémia épülete mellett (ahol Liszt nem csak előadott, ott is lakott) sok más, az Andrássy út arculatát ma is meghatározó épület egyike: a Képzőművészeti Egyetem. Ami tulajdonképpen belülről egy, kívülről két épület. Az Izabella utca – Andrássy úti saroképület visszafogott, mégis, apró részleteiben percekre elidőzhetsz. Csak állj meg előtte, nézz felfelé, és garantáljuk, elámulsz. És nem csak, hogy elámulsz, múzeumi belépő nélkül tekinthetsz rá Székely Bertalan híres magyar festő alkotásaira, ugyanis anno állványokon egyensúlyozva festett oda nekünk egy Raffaelot, Tizianot, és egy Leonardo da Vincit is például. A másik (kívülről-nem-tudod-eldönteni,-hogy-a-kosztól-sötétszürke,-vagy-eredetileg-fekete,-csak-megkopott) épület pedig belülről rejt csodát. Lotz freskók, és Róth Miksa üvegablakok között sétálhatsz, ha belépsz a kapun:
A Képzőművészeti Egyetem rendelkezik egy egész nagy területtel is, ez az úgynevezett Epreskert. Node miért lett a Képzőművészeti Egyetemnek egy Epreskertje..? És miért pont az a neve, hogy Epreskert..? És tudod-e, milyen nagy századelős közszereplők és művészek cipősarkai kopogtak az Andrássy útról befelé, a Bajza utca irányába..? Gyere be velünk ide, itt olvashatod a sztorikat, és még szét is nézhetsz az Epreskertben (mert amúgy nem lehet):
Tudtad, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gyönyörűen felújított épületében még egy kápolna is található..? És hogy a mögötte lévő Orczy-park Budapest belvárosának egyik legnagyobb parkja, és ha bemész a parkba, garantáltan feltöltődsz (mert a parkok már csak ilyenek)..?
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületét (ez az az épület, ami a Duna pesti oldalán található Corvinus Egyetemmel szemben van a budai oldalon) Hauszmann Alajos tervezte, merthogy felkérést kapott a világ első műszaki egyetemének megalkotására.Vannak az épülettervezők (mint Hauszmann Alajos ugye), meg vannak az épületek szobrait megtervezők (épületszobrászok), mint jelen esetben például Senyei Károly, aki neve tulajdonképpen semmit nem mond, pedig mind a mai napig találkozhatunk alkotásaival akár a Vigadó előtti téren, akár a Budavári Palota József nádor kriptájában, vagy akár a Nemzetvédelmi Egyetem főlépcsőházában, de ha kimegyünk a Hősök terére, I. Szent István és II. Endre is az ő műve.No. Ez a Senyei Károly alapvetően nagy arc lehetett, hisz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bejáratához tervezett szobrokat, azaz az építész, építő, vegyész és gépész karok megtestesítőit hölgyekként ábrázolta. A négy szoborra 1945-ben a Corvinus Egyetem elől célba lőttek az oroszok, így a teljesen megsemmisült szobrokat csak 2007-ben, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói segítségével alkották meg újra.
