NEM ÁLLUNK LE,
Az őseink tudtak. A századelőn felhúztak maguknak (nem is gondolták, hogy nekünk is) csodálatos, adott esetben grandiózus, adott esetben kisebb, de mindenféleképpen magamutogató épületeket, melyekkel ízlésesen, egy arculati világ köré rendeztek, és ezzel megalkották még az útvonalaik, utcáik, köztereik formáit is (amiken egyébként mind a mai napig járunk).Ezek a piperkőc, magamutogató épületek pedig igenis tudták a rájuk adott öltözék minden egyes cizellált tülljét, kitűzőjét, fejdíszét, részletét méltón viselni. És tudják ma is. Sétálj egy megállót, nézz felfelé. Észreveszed. Menj be a kapun, az épületek belbecsét se hagyd ki.. Hello Budapest, hello épített örökség..! Ámulj te is..! Hisz ezért csináljuk..! :)
Hogyan lett Nemzeti Múzeumunk, és hogyan lett sok-sok palota körülötte..?
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar politikusoknak ugyanúgy, mint az Operaházunk megépítéséért, a Nemzeti Múzeum megépítéséért is igen sokat és sokáig kellett lobbizniuk a bécsi udvarnál. A Nemzeti Múzeum megépítésére az engedélyt a magyar politikusok végül 1836-ban megkapták.
A Nemzeti Múzeumot Pollák Mihály tervezte, és az építkezés 1837-től 1847-ig tartott. Node 1838-ban megérkezett a nagy pesti jeges árvíz, mely gyakorlatilag földig rombolta a múzeum körüli összes földszintes, VIII. kerületi kisiparos házát. A kisiparosok kiszorultak a József körút másik oldalára (egyébként ott meg is maradt egy kőfaragó kisiparos, Seenger Béla háza – ő készítette a Parlament köveit itt, a Tavaszmező utcában), a Nemzeti Múzeum köré pedig a politikusok és arisztokraták, kezdtek palotákat építtetni.
Gyere velünk, sétálj egyet a Nemzeti Múzeum kertjében, és ne hagyd ki a Nemzeti Múzeum belbecsét sem, a gyönyörű lépcsőházat, melyet Lotz Károly és Than Mór freskói díszítenek. (Klikk:)
Tudtad, hogy a keszthelyi Festetics-kastély tulajdonosának Budapesten is volt egy csilli-villi Palotája..?
Ki gondolná első blikkre, hogy a híres, hírhedt VIII. kerület bizony tele van több tucatnyi gyönyörű palotával..? A most bemutatandó Festetics-palota a Nemzeti Múzeum mögött helyezkedik el, és 1862 és 1865 között Festetics György megbízására, Ybl Miklós tervezte.
Kukkants be Festetics György budapesti palotájába..! (Klikk:)
A kedvenc Nemzeti Múzeum körüli palotánk a Károlyi-Csekonics Palota, ahol a Kincsem című film egy jelenetét is forgatták..!
Node ki építtette ezt a palotát..? Csekonics Margitka apukája, Csekonics János gróf, aki országos haverságot ápolt Széchenyi István gróffal (nem mellesleg).
És miért épült a palota..? Mert Csekonics Margitka kezét megkérte gróf Károlyi István, éshátugye gróféknál ez anno úgy dívott, hogy kicsike palotácskát adjanak nászajándékba.
Gróf Károlyi István országgyűlési képviselő és felesége Csekonics Margitka pillanatok alatt belakták otthonukat, sőt azt a társasági élet központjává tették: a Károlyi-Csekonics palota számos bálnak és összejövetelnek adott otthont.
Láttad a Kincsem című magyar filmet..? És megvan, ahogy Kincsem tulajdonosa Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) egy bálban a vállára vesz egy könnyűvérű nőt, és ahogy megfordul vele, a nő feje lekoccol egy gyönyörű, apró részletességgel megmunkált fa lépcsőfeljárót..? No kéremszépen, ez a Kincsem jelenet ebben a csodálatos belső terű épületben lett leforgatva. (Klikk:)
