Kővágóörs a legtöbb kőtengerrel rendelkező település. Van kőtengeri területe a Kornyi-tó melletti Emberi komédiások szoborcsoportnál, van kőtenger területe a település észak-keleti határrészén (csodálatos Káli-medencés háttérpanorámával), és van kőtengere itt, az erdőben, ahol a kőtenger, és vágott kövek, többek között a második legnagyobb fennmaradt kővágóörsi malomkő (200 cm átmérőjű, 37 cm vastagságú, 13 cm lyukméretű, és !3000 kilogramm súlyú!) található. A malomkő azért lett idetéve erre a pontra (miután 2014-ben visszahozták azt a Zánkai Úttörővárosból ahova az 1960-as években vitték), mert a malomkő kifaragás előtti, azaz keletkezési helye itt található.

Itt van az a pont, ahol összeér a 1.) Pannon-tenger átalakulásának témája, 2.) a kőtenger mint geológiai fogalom létrejötte, 3.) a már fent pedzegetett malomkő témaköre, sőt, még a 4.) Kővágóörs településnév is. Hogyan..? A 10 millió évvel ezelőtt kialakult Pannon-tenger partjain nagy tisztaságú homok rakódott le, amit a tengerfenékről feltörő hőforrások cementáltak, így jöttek létre a kőtengerek. A Pannon-tenger idővel visszahúzódott, ezek a Magyarországon egyedülálló kőtengerek - lévén eltűnt a tenger - pedig a felszínre kerültek. Több száz évvel ezelőtt a helyi lakosok felfedezték, hogy ezek a rendkívül jó alapanyagú kövek zseniálisan vághatóak, sőt, ideálisnak mutatkoztak a malomkövek késztéséhez (is), ami azért fontos, mert nem mindegy, milyen minőségű liszt készül a malomkő őrlésének eredményeképpen (darabos lesz-e, felhevül-e a búza őrlés közben), sőt az is fontos, hogy milyen mértékben kopik, milyen precizitással készül, és mennyi idő alatt, milyen hatékonysággal tud őrölni a malomkő. A lakosság kihasználva a hely adottságát kővágóvá avanzsálódott, behúzták a településnevük első részének a kővágót, mögé tették a Honfoglalás idejéből származó Örs szót, és boldogan éltek és vágták/formálták a köveket itt: Kővágóörsön.