Elképesztő. Tudtad-e, hogy például a világ első, Földön kívüli járművének megalkotásában magyar mérnök is részt vett..? Pavlics Ferencnek hívják őt, 1928-ban született, és műszaki igazgatóként vett részt az Apollo-programban. Az első Holdraszállás 1969-ben történt meg, viszont holdjáró először 1971-ben, az Apollo-15 űrhajóval érkezett a Holdra. Pavlics Ferenc ennek a holdjáró autócskának holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekeit alkotta meg. A kerekeknek köszönhetően a holdjáró 3 napig jött-ment erre-arra a Holdon. 1971-ben az Apollo-16 és az Apollo-17 is felvitt Pavlics-féle kerekekkel rendelkező holdjárót. Mindjárom jármű a Holdon maradt.

És ha Hold, tudtad, hogy volt köze a Holdhoz egy másik magyarnak, az 1900-as születésű Bay Zoltán fizikusnak is..? 1946. február 6-án, egy évvel Budapest ostroma után Bay Zoltán a Tungsram gyár műszaki igazgatója és laboratórium-vezetője társaival fejlesztett egy radarberendezést, amivel a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését sikerült kimutatniuk. Ez laikusként nem biztos, hogy érthető, de a lényege, hogy először sikerült lemérni a Hold-Föld távolságot. Ez volt az első realisztikus vizsgálat, melyet Földön kívüli tárgyon végeztek (ennek előtte az égitestekről csak passzív megfigyelések voltak). A szenzációs eredmény értékét egyébként nem kisebbíti, hogy egy hónappal Bay-ék „Holdradarozása” előtt az USÁ-ban az akkori viszonyok között a kor legfejlettebb technikáját használva hasonló eredményre jutottak.

No, hát azon felül, hogy Kolodko magyar feltaláló(k) előtt tiszteleg a cuki kis holdjárójával, a koncepció további része, hogy a holdjárót egy Hold alakú, de a helyszínen (ami nem mellesleg a Hold utca) autóparkolás ellen használt kövére helyezte. Kolodko-i személyes történet is kapcsolódik a Hold utcához: amikor 2016-ban Ukrajnából Magyarországra költözött a családjával, ebben az utcában béreltek először lakást.

Helyszín: Budapest, V. Batthyány örökmécses közelében, a Hold utca 12-es számú házhoz közel.