Hogy a Képzőművészeti Egyetem Kmety Gy u., Bajza u., Szondy u., Munkácsy Mihály u. által határolt területén található Epreskert miért lett Epreskert..? Az egyetem területén mindmáig annyi eperfa van, ha érik az eper, lavíroznod kell, hogy el ne csússz a lehullott epermennyiségen.

Node miért lett a Képzőművészeti Egyetemnek egy Epreskertje..? A századelőn, amikor építették az Andrássy úton a Képzőművészeti Egyetemet, a főváros kijelölt még egy négyezer nm-es telket is, lévén, a képzőművészeknek nem csak tantermekre, kiállító térre, hanem alkotótérre is szükségük van. 

Az Epreskert és a Bajza utca csak úgy kopogott a nevesebbnél nevesebb akkori képzőművészek cipősarkaitól. Az itt dolgozó művészek vagy műteremházat építtettek a közelben (mint Jókai Mór, Jókai Róza és Feszty Árpád – Feszty Árpád 1888-ban vett el Jókai nevelt lányát, Rózát –) és átugrottak az Epreskert területére ha éppen csacsogni volt kedvük; vagy lakást vettek (mint például Benczúr Gyula a Lendvay utcában, Stróbl Alajos pedig a Bajza utcában); vagy sokan sok esetben bent aludtak az Epreskert területén. Pl. Lotz Károly, Benczúr és Stróbl rendelkezett saját reprezentatív műterem épülettel (és nyilván ággyal is), amiért nem kellett külön bért fizetniük az államnak. Mendemondák szerint például Stróbl műteremépületéhez tartozó kertjének aranyhalas medencéjében szökőkút is volt, és különféle állatok: majmok, pávák, őz és gólya sétálhattak a kertben. Sőt, Stróbl nem lacafacázott, megszervezte, hogy a Kálvária téren található lebontandó Kálváriát ide szállítsák, és a Mátyás templom felújításakor a Mátyás templom több eredeti kövét is bevitette az Epreskert hatalmas fái által árnyékolt hangulatos területre.

De dolgozott itt, az Epreskert területén Zala György, Székely Bertalan, Szinyei-Merse Pál is, és nem egy főrangú, nagypolgári látogatója is volt a területnek. Ok, még Ferenc József is ellátogatott több ízben az eprek közé.

Ugye milyen sok híres ember fordult meg itt, és hozzájuk tartozó lábbeli kopogott a környéken..? Elképesztő..