József Attila gyermekkorának másik két ferencvárosi helyszíne a szülőházától (Gát u. 3.) mindössze pár tizen-méternyire található. Ezek a Gát u. 8. és a 24. számú házak. A Gát utca 8. kapcsán nem találtunk emocionális infót, viszont a Gát u 24. kapcsán igazi századelős munkásnegyed feeling képe tárulhat elénk József Jolán: József Attila élete című könyvét olvasva.

„Háromemeletes, piszkos, nagy házban laktunk a Gát u 24-ben. A ház minden lakása szobakonyhás volt, valamennyi zsúfolva emberekkel.. Mi az első emeleten laktunk a folyosó végén, a hátulsó lépcső mellett. Esténként itt a piszkos, bűzös lépcsőházban gyülekeztek össze a gyerekek. Ilyenkor tértek haza munkájukból a férfiak, és mi csak útban voltunk a konyhában. Egymáshoz préselődve kuporogtunk a lépcsőkön s a falra akasztott pislákoló, kormos petróleumlámpa alatt ijedeztünk torz árnyékainktól. Mi csöndben ültünk, rongyosan lapultunk egymás mellett, mint a rablók a pincében. Azután – mintha összebeszéltek volna – a mamák kiabálni kezdték gyerekeik nevét. A gyerekek futottak haza. Mi hárman ottmaradtunk a lépcsőházban. Attila az ölemben ült, Etus szorosan mellettem. Éhesek voltunk, de bennünket nem hívott senki. Amióta a papa eltűnt, a mama örökösen sírt, folyton elsietett valahova, sírt és sietett, mintha kint a kapun túl, a Gát utcán túl nyomára akadhatna a papának.”

„Egymáshoz préselődve kuporogtunk a lépcsőkön a falra akasztott pislákoló kormos petróleumlámpa alatt ijedeztünk torz árnyékainktól. A nagyobb gyerekek arról meséltek, hogy a padláson akasztott ember lóg, a pincében rablók és ördögök bujkálnak. Rémülten kapaszkodtunk egymásba, ha a lépcső alján álló szemeteskosarak mögül egy-egy patkány a pince felé iramodott. A falak töredezett vakolatán svábbogarak mászkáltak, és mi rettegve hallgattuk a borzalmakat. Az udvar felől, mit egy távoli nyájas világból edénycsörömpölés hallatszott, zsír sistergett a lábasokban, s fent, a harmadik emeleten valaki harmonikázott. Talán a papa is akasztott ember lett a padláson, vagy a rablók között bujkál a pincében.”

Most megmutatjuk nektek mind a Gát u. 8., mind a Gát u. 24-es számú épületet. A házak belbecse a vizualitásuknál fogva különösebb nehézség nélkül repít vissza minket a századelős munkásnegyed feeling szegénységének hangulatába..