HOGYAN LETT A JÁNOS-HEGYI ERZSÉBET-KILÁTÓ ERZSÉBET-KILÁTÓ..?
Schulek Frigyes a 66-odik életévében járt, amikor megkapta az Erzsébet-kilátó tervezésének lehetőségét. Ekkor már túl volt a budavári Mátyás-templom helyreállítási munkálatain (az épület kívülről: 1, és belülről: 2), valamint élete fő művének, a csodálatos kilátással bíró Halászbástya épületegyüttesének megalkotásán is. Schulek az Erzsébet-kilátó tervezésének idejében a Műegyetem középkori építészeti tanszékét vezette, így egyfajta lecsengető munkaként élte meg a Klunzinger Pállal közös feladatot, ami abból a szempontból is tetszetős volt neki, hogy az egyik kedvenc kirándulóhelyére (Székely Bertalan festővel sétálgattak itt sokat), a János-hegyre tervezték annak megépítését. Nem csak Schulek Frigyest, Székely Bertalant, hanem Sissit is vonzotta a János-hegy csúcsa. Erzsébet királyné 1882-ben több ízben is felkereste az akkor még fa kilátóval rendelkező János-hegyi csúcsot. Ezek után nem árulunk el nagy titkot, hogy Sissi emlékére lett Erzsébet a kilátó neve.
Az építkezés érdekessége, hogy a hegytetőre anno nem vezetett fel út, mindössze a mai Libegő pontjáig lehetett autóval eljutni, így az építkezés során a kivitelező csapat kénytelen volt több száz méter hosszan síneket lefektetni, és egy négy lóerős benzinmotort beszerezni, ami az építkezéshez szükséges anyagokkal megrakott kocsikat felhúzta a csúcsra.
1910. szeptember 8-án adták át az Erzsébet-kilátót, Sissi emlékére. A kilátó hat emeletes, alul 17,4 méter, a legmagasabb szinten 2,6 méter átmérőjű. A külső fal vastagsága a földszinten majdnem egy méter. A kilátó legmagasabb pontja 23,5 méter, a János-hegy az 528 méteres magasságával Budapest legmagasabb pontja. Az építmény díszkivilágításához felhasznált lámpatestek száma 144 darab, a beépített téglák száma 40.000 darab. A lépcsők száma a csúcsig: 101 darab.
A János-hegy és a Normafa természeti világa minden évszakban magával ragadó. A Google térkép alapján a Normafa Látogatóközpont 21-es busz megállója és a János-hegyi Erzsébet-kilátó távolsága 2,3 km. A terep könnyű, a Libegőtől az Erzsébet-kilátóig (ahol anno az építkezéshez a síneket fektették le) emelkedős, de ezen a részen manapság már aszfalttal burkolt.
 Az Erzsébet-kilátó hat emeletes. A kilátó legmagasabb pontja 23,5 méter. Átmérője alul 17,4 méter, a legmagasabb szinten 2,6 méter. Az építményt 1910. szeptember 8-án adták át, Erzsébet királyné emlékének tiszteletére. |  A neoromán stílusú épület homokkőből és Buda-környéki édesvízi, triász kori mészkőből áll. |  A János-hegyi neoromán Erzsébet-kilátó részlete. A kilátó 1908 és 1910 között épült. |
|---|---|---|
 A János-hegyi neoromán Erzsébet-kilátó részlete. A kilátó 1908 és 1910 között épült. |  Belépve az Erzsébet-kilátó alsó szintjére, ez a látvány fogadja a látogatót. |  Erzsébet-kilátó lépcsőfeljárója, beülőkkel. |
 Az Erzsébet-kilátó egyik emeleti szintjének terasz-részlete. |  Kilátás a János-hegyi Erzsébet kilátóból, télen. |  Kitekintés a János-hegyi Erzsébet kilátóból. A felhők fölött vagyunk. |
 Csodálatos kilátás az év minden évszakában a János-hegyi Erzsébet kilátóból. |  Kilátás a János-hegyi Erzsébet kilátóból. |  Az Erzsébet-kilátó lépcsőfordulója az utolsó előtti szinten. |
 Az Erzsébet-kilátó legmagasabb, hatodik szintjére ez a csigalépcsősor vezet fel, már a szabadban. |  Kilátás a János-hegyi Erzsébet kilátóból. A János-hegy a maga 528 méteres magasságával Budapest legmagasabb pontja. A kilátó magassága 23,5 méter. |  A János-hegy a maga 528 méteres magasságával Budapest legmagasabb pontja. A kilátó magassága 23,5 méter. Ebben a magasságban a hó és a szél ilyen alkotásokat produkál. |
 A Normafa és a János-hegyi Erzsébet-kilátó közötti 2,3 kilométernyi útszakaszon is csodálatos részletekre lelhet a kiránduló. |  A Normafa és a János-hegyi Erzsébet-kilátó közötti 2,3 kilométernyi útszakaszon is csodálatos részletekre lelhet a kiránduló. |  A Normafa és a János-hegyi Erzsébet-kilátó közötti 2,3 kilométernyi útszakasz egy részlete. |
