A most bemutatott, 1795-ben felhúzott földszintes L alakú épület mai szóhasználattal újépítésűnek számított, amikor Erkel Ferenc édesapja, József és édesanyja, Ruttkay Klára 1808-ban friss házasként beköltözhetett az épületbe. Az épület dupla funkciósnak épült, egyik szárnya tanítói lak, másik szárnya pedig iskola volt, szóval igen, Erkel Ferenc édesapja az ebben az épületben helyet kapó németgyulai katolikus iskola tanítójaként kezdett dolgozni (mindamellett, hogy a belvárosi plébániatemplom karnagyaként is dolgozott). 10 gyermekük született itt, másodikként Erkel Ferenc 1810. november 7-én, a fotók egyikén látható sarokszobában (az első gyermek Borbála meghalt, így bár Ferenc második, mégis első). Érdekesség, hogy Erkel Ferenc nagypapája, sőt édesapja is bensőséges kapcsolatot ápolt a Wenckheim grófi famíliával (nagypapája ott is lakott az egyik kastélyukban), így gróf Wenckheim Ferenc és neje lettek Erkel Ferenc (keresztnévazonosság biztos megvan) keresztszülei, nem meglepő, hogy ennek köszönhetően a kis Erkel Ferike sokat szaladgálhatott a kor legnagyobb földbirtokos grófi családjának kastélyaiban (Almásy-kastély, Wenckheim-kastély), sőt, 11 éves korától már zongorakoncertet is adott ott. 29 évesen ismerkedett meg Adler Adéllal, összeházasodtak, és itt is sok gyermek, összesen 11 született. A budai várnegyed egyik Úri utcai házában laktak (nem semmi). Az 1844-es év Erkel legsikeresebb éve, ekkor vitte színre a Hunyadi Lászlót (máig adják a Operában), és ekkor nyerte meg a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot is. 1848-ban a szabadságharc ideje alatt Erkel Ferenc a családot visszaköltöztette Gyulára (egyébként Gyulától sosem szakadt el, sokszor hazajárt kikapcsolódni, alkotni). Arról nem szól a fáma, hogy Erkel Ferenc és Adler Adél között szerelemházasság köttetett volna, arról viszont igen, hogy 1860 körül szétváltak útjaik, Adél és a gyerekek (egy gyermek kivételével) Gyulára költöztek, Ferenc nagyobbik fiával a budapesti Magyar u. 1. szám alatt élt. Aztán volt lehetősége 1875-től pár évig Liszt Ferenc lakása fölött a második emeleten a Régi Zeneakadémia épületében (ez se semmi) élni Andrássy úti kilátással. Erkel Ferenc utolsó éveit télen a budapesti Király u. 84. szám alatt, tavasztól őszig pedig a svábhegyi Diana utcában töltötte. Ott is halt meg 1893. június 15-én. Koporsóját innen az Opera előcsarnokába vitték, majd a Kerepesi temetőben helyezték őt örök nyugalomra.