Képzeld el.. Milyen kiváltság lehet a Budai Várnegyed terültén egy olyan lakóházban élni, ami többszáz éves értékeket őrző múzeum is egyben. Belépsz a ház kapuján, a kapualjban balra középkori és törökkori zsidó sírkövekkel találkozhatsz, a kert végében az utca másik oldalán található épületek kertjében feltárt egyedülálló, Mátyás király korabeli reneszánsz zsinagóga épségben előkerült pilléreit láthatod, majd a lakásod felé haladva tudod, hogy minden nap egy középkori imaház előtt visz el az utad. Igen-igen, a Táncsics Mihály u 26. terrakotta és pasztellsárga homlokzata rejtett örökséget takar.

1964-ben, a ház 1964-es renoválásakor, a lakások teljeskörű felújításakor a tatarozó munkások a földszinti lakás vakolatát leverve héber piktogramokra leltek. Kiderült, legalábbis kutatók állítják, hogy a Budai Várpalota előtti részről, azaz Buda első zsidónegyedéből a XIV-XV. század fordulóján Zsigmond király átköltöztette a zsidó negyedet ide (ez lett a második zsidónegyed) a Budai Vár északi részébe, a mostani Bécsi kapunak és a Levéltár épületének vonzáskörzetébe. Sem Zsigmond, sem Mátyás király uralkodása alatt nem gyengült a zsidók helyzete, sőt, például Mátyás király és Beatrix esküvőjén Mendel Jakab (akkor és mind a mai napig az egyik leghíresebb zsidó prefektus -vezető-) és fia lovon érkezhetett az eseményre. (Mindezt abban a korban, amikor a ló és a kard a lovagi élet tartozéka volt, és a zsidók más európai országban még lóra sem ülhettek, kardot egyáltalán nem viselhettek.) No, hát ez a Mendel Jakab volt az, aki megálmodott, és létre is hozatott egy reneszánsz korabeli zsinagógát ide, a második zsidónegyed területére, és ő volt az, aki itt élt, ebben a házban, melyet a zsidó prefektúra székhelyének is mondanak a kutatók. Volt itt gyűlés, tanácskozás, ítélkezés, sőt, azt is valószínűsítik, hogy amíg nem épült meg a reneszánsz korabeli zsinagóga, az épület földszintjének egyik lakása szolgált zsidó imahelyként. Ide viszünk be most Titeket.