TATA KÖRNYÉKI LÁTNIVALÓK 3. RÉSZ

MIÉRT ÉREZZÜK MAGUNKAT A MARS BOLYGÓ FELSZÍNÉN AKKOR, AMIKOR ELLÁTOGATUNK IDE..?

A hely olyannyira egyedi, hogy akár azt is gondolhatnád, a Naprendszerbe, 225 millió kilométerre repítünk a Földtől, a Mars bolygó vörös színű felszínére. A valóság azonban az, hogy Tatától 40 percnyi kellemes autóútra, az előző részben bemutatott, "az ország egyik legérdekesebb épületegyüttesétől" pedig 13 percnyi autóútra vagyunk mindössze, az alig 850 fős Gánt nevezetű település határában, egy bányagödörben, feltépett tájseb területén.

Mit kell tudni erről a mára tanösvénnyé avanzsálódott, európai léptékben is egyedülálló geológiai területről..? Mitől vörös itt a föld..? És mi az oka annak, hogyha szerencséd van, még tengeri csigákat, sünöket, cápafog nyomokat is találhatsz..?

Itt írunk erről, itt pedig ha lapozgatsz, egy idő után tényleg elhiszed, hogy a Marson jársz..!

Gánti bauxitbánya, mára tanösvény.

ZSÁMBÉKI TEMPLOMROM CSODÁLATOS HANGULATÚ SZÍNEKBEN

Budapest és Tata között nagyjából félúton található Zsámbék. Tengerszint feletti 200 méteres dombocskájára Szent István törvényének megfelelően már 1030-ban felállítottak egy falusi templomot. A templom mérete korszakról korszakra növekedett: lett belőle idővel kora gótikus stílusú háromhajós bazilika; 4000 m2 nagyságú kolostor, majd a templom mérete korszakról korszakra csökkent is: jött a tatár, jött egy 6,3-as erősségű földrengés, aztán a helyiek is hordtak el építkezésekhez templomköveket. Ettől függetlenül még így is érezhető, látható a templom egykori szépsége, amit a Zsámbéki-medencét körbeölelő festői, csodálatos hangulatú természeti színek még varázslatosabbá tesznek. Gyere velünk ebbe a festői környezetbe:

Zsámbéki templomrom és csodálatos környezete.

A TÖBB MINT 700 ÉVES CSÓKAKŐI VÁR

Szerencsénkre sikerült még utolsó utáni pillanatban elkapnunk a csókakői várrom vizualitását a nemrégiben modern-minimál elemekkel megtoldott épületrészek nélkül, úgyhogy így, „tiszta állapotában”megmutatjuk Nektek a várat/várromot. Alapvetően a 479 méter magason lévő várhoz nem csak az épített örökség, hanem a természeti örökségünk végett is érdemes felsétálni, hiszen csodálatos kilátás nyílik a környező Vértes-Velencei hegyvidékre ilyen magasságból. Mikor épült a vár, milyen célokat szolgált, és melyik nagy királyunk gyermeke tulajdonolta a csókakői várat egy időben..? Megmutatjuk:

Csókakői vár.

---

Tata és Tata környéke bizony telis-tele van szebbnél szebb, és érdekesebbnél érdekesebb látnivalókkal..! Most összegzésül kiemeljük a személyes kedvenceinket.

Három tatai és három tata környéki csoda, amit imádtunk:

Odavoltunk a tatai sztenderdeken (1., 2., 3.) felül

1.) az ősszel elképesztő szépségű színekben pompázó lápi környezetért amit a Fényes tanösvényen sétálva tekinthetsz meg:

Tatai fényes tanösvény.

2.) Egy egyedi hangulatú temetőért, ahol a világhírű színész, legutóbb az Oppenheimer című filmben is játszó Robert Downey Jr. szépszülei vannak eltemetve.

Egyedi hangulatú temető Tatán.

3.) És nem utolsósorban odavoltunk Tata angolparkjáért, ahol nemcsak egy másik tatai tóval, a Cseke-tóval, hanem megtervezett (igen-igen megtervezett) több száz éves barlangokkal, egyedi hangulatú templomrommal, mecsettel, sőt, az Esterházyak „mulatóskastélyával”, és az azt kiszolgáló nyári konyhával is találkozhatsz.

A tatai angolpark, ahol egy egész délutánt el tudsz tölteni a természet által közrefogott látványosságok megtekintésével.

A Tata környéki látnivalók tekintetében

1.) helyen végzett egy vizuális töltekezési lehetőséget is biztosító hely, hisz egyrészt a csodálatos kilátással bíró barlang részletei, belső ívei, formái és környezete abszolút egyedinek számít, másrészt pedig egy régészeti jelentőségű helyről is beszélünk, mert olyan barlangban járhatunk, melyben - ásatások nyomán bebizonyosodott - 70-80 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi ősember tett-vett.

Tatabánya, Szelim barlang.

2.) Elámultunk a Vértes közepén található, az ország egyik legérdekesebb épületegyüttesétől és annak aurájától (szakembere azt mondják, ezen nem kell csodálkozni, mert az épületegyüttes a Szent György vonalak találkozási pontja). Úgyhogy a második első (aranyérmes) Tata környéki látnivaló, amit nagyon szerettünk, az a majki Kamalduli remeteség területe és a hozzá kapcsolódó történelem.

A majki kamalduli remeteség cellaházai. Ha a fotóba klikklesz, olvashatsz, és láthatod is a cellaházak, és a főépület együttesének érdekességeit.

3.) Jártunk már jópár furcsa tanösvényen. Lépdeltünk pallókon lápi környezetben Tatán, vagy ártér fölött (szintén pallókon) Dabason, ráléptünk úszólápra (atyaég) is Szigetszentmiklóson, sőt, jártunk vízen is, szárazon maradt talpakkal Taksonyban. No de hogy a madarak által bevett magasságokban, azaz a lombkoronák szintjén sétálhassunk, egészen extrémnek ható szituációnak tűnt. Úgyhogy kipróbáltuk. Elmentünk a Tatától alig 20 percre lévő Nagy-Gerecsébe, lombkorona tanösvényt kipróbálni.

Tardos, Lombkorona tanösvény.

Ha a "Tata környéki látnivalók" összes bemutatott albumát is boldogan szemrevételeznéd, itt megtalálod őket. Ha pedig a piciny Tata sok-sok látnivalójára vagy kíváncsi, itt összefoglaltuk azokat is. :)

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról: Kun Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia díjazottja

(Akadémiai újságírói díj):

"Az ERRE-ARRA fotós ajánló egy jó példa arra, hogy a fotográfiai esztétikum összekapcsolódhat az épített örökséggel, természeti örökséggel is. A vizuális kultúra csodákra képes. Az errearra.org képi világa - akár egy adott képet, akár komplex képcsoportokat követünk le - a fotósa, Fazekas Krisztina szemein keresztül mesél. Csak ajánlani tudom a csodálatos fotókkal operáló errearra.org-ot minden kedves idelátogatónak."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

AZ ORSZÁG EGYIK LEGÉRDEKESEBB ÉPÜLETEGYÜTTESE A VÉRTES KÖZEPÉN -TATA KÖRNYÉKI LÁTNIVALÓK 2. RÉSZ

Tata szerethető kis városkája nem is gondoltuk volna, !19! épített örökséget és természeti értéket mutatott nekünk három nap alatt. Tata környéke is tele van látnivalóval, ebben a részben a megnyugtató hangulatot árasztó Vértes közepére, azon belül is az ország egyik legérdekesebb épületegyüttesébe kalauzolunk..!

Tatától 20 percnyi autóútra a Vértes madárcsicsergős zöld világában, az energetizáló hatásúnak nevezett Szent György törésvonalon található a majki Kamalduli remeteség. A remeteség épülete kettő az egyben: képzeld el úgy, hogy a remeteséget körbevevő magas falakon belül van egy terület, ahol 17 szerzetesi cellaházat és hozzájuk csatolt kertet láthatsz. Ez az épületegyüttes egyik területe, ezt mutatjuk meg először.

Kamalduli remeteség 6 cellaháza a 17-ből.

A cellaházakat úgy képzeld el, hogy mindegyik négyszögszimmetriás alaprajzú, azaz teljesen egyforma minden cellaház alapterülete, sőt, formája, falai, helyiségei, berendezései is, továbbá minden helyiségben ugyanott van az ágy, az imahely, a lavór, mi több, még a házakhoz csatolt kertek alapterületei is egyformák.

Kamalduli remeteség egyik cellaházának szobája. A többi helyiséget itt meg tudod nézni, ezek között különösen ajánljuk a csodálatos kápolnaszoba megtekintését.

A kolostoregyüttesen belül a cellaházakat magas falak választják el egymástól, olyannyira, hogy még egymás kertjébe sem láttak be a kamalduli remeték. No de kik is ők, és mit vállaltak, amikor 1733-ban 17-en beköltöztek az Esterházy József gróf által saját földterületén számukra kialakított, mára az ország egyik legérdekesebb épületegyüttesének 17 cellaházába..? A kamalduli szerzetesek vállalták, hogy nem esznek húst, nem isznak bort, nem beszélnek egymással, a zöldségeiket is maguknak termelik. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor például, ha betegek lettek, mi történt..? Állítólag ilyen esetben az ablakukba tett gyertyával jeleztek a főépületben szolgáló fél-kamalduli embereknek (ők voltak azok, akik néha ki-kijártak a környező településekre).

Gondolj bele.. kibírnád, hogy egész évben nem beszélsz, nem szocializálsz..? OK-OK, a kamalduliaknak egy évben !mindössze kétszer! volt lehetőségük beszélni. Karácsonykor és húsvétkor a főépület refektóriumában összegyűltek, hogy megosszák egymással az év során könyvekből felgyűlt tudásukat, hiszen ők, a kamalduliak, a Bencés-rend reformágaként arra tették fel az életüket, hogy olvassanak és imádkozzanak.

Ahogy említettük, a 17 cellaház és kertje teljesen egyforma volt, egy különbséggel. Ez pedig a cellaházak portálján, az ablak fölött elhelyezett címer volt. Mert bár a területet és az ötletet gróf Esterházy József adta/hozta, a cellaházak építéséhez patrónusokat szerzett, további grófi családok személyében. Az ablak fölé helyezett címerekből láthatod, hogy melyik cellaház építését melyik grófi család donálta.

A cellaházak egyikének portálján, az ablak fölött elhelyezett grófi címer.

A kamalduli remeteség cellaházakkal megtűzdelt területe igazi kuriózum, a fentiekben csak pár fotót mutattunk, viszont itt megtalálod a teljes fotóanyagot, egyértelműsítő jegyzetekkel. Érdemes belenézni..!

A fentiekben megmutattuk az ország legérdekesebb épületegyüttesének egyik területét, ahol 17 teljesen egyforma szerzetesi cellaház található. Most, ugyanúgy a területen belül, de egészen más vizualitásba viszünk, megmutatjuk a kolostoregyüttes főépületét, ami idővel az Esterházyak vadászkastélyává avanzsálódott.

A kamalduli remeték főépületében a kolostoregyüttes építésekor (tehát amikor a cellaházak is megépültek), kegyúri szoba (a remeteséget alapító és fenntartó személy, azaz az Esterházyak kiváltságos szobája), refektórium (a katolikus egyház esetében az a terem, ahol a vallásos személyek az ebédet fogyasztották), és a fél-kamalduli remetéknek fenntartott kiszolgáló helyiségek lettek kialakítva. Aztán jött II. József király, aki azt mondta, hogy minden olyan egyházi rend felszámoltatik és a rend területe a kincstárhoz/államhoz csatoltatik, ami nem végez oktató vagy betegápoló tevékenységet. Így szűnt meg Esterházy József gróf olvasó és imádkozó hobbi-rendje, a kamalduli rend. A kamalduli rend már nem is éledt újjá a területen, viszont az Esterházy család 1856-ban visszavásárolta a területét a kincstártól/államtól. Egészen pontosan gróf Esterházy Móric - a kortárs író Esterházy Péter nagypapája - volt a visszavásárló, aki visszavásárlás után a főépületet vadászkastéllyá alakíttatta át, úgy, hogy a refektórium (ebédlő) megmaradt olyanná, mint amilyennek Fellner Jakab építész anno megálmodta, és amilyennek ma mi is láthatjuk.

A kamalduli remeték 17 cellaházából kettő (balra), és a kamalduli remeték főépülete (jobbra), mely idővel az Esterházyak vadászkastélyává avanzsálódott. A kastélyt kívülről, majd belülről teljes egészében itt tudod megnézni, itt pedig a kastély csodálatos refektóriumát (ebédlőjét) láthatod.

Hogy éltek itt a régi-új Esterházyak..? Gróf Esterházy Móric - aki a Magyar Királyság 20-ik miniszterelnöke volt - 1918-ban vette feleségül a Károlyi grófi család erdélyi vonalának Károlyi Margitját. Ők és négy gyermekük, Mátyás (Esterházy Péter író édesapja), Marcell, Menyhért, Mónika éltek itt a kamalduli főépületből vadászkastéllyá avanzsálódott épületben a belső személyzetük egy részével. Móric politikai elfoglaltságai miatt sokat tartózkodott a budai várnegyed Bécsi kapu tér 8. szám alá építtetett Esterházy-házban, Margit pedig magát egyszerű parasztgróflánynak nevezte, és imádott a majki kastélykertben tenni-venni. A grófi család nem csak Majkon, hanem Csákváron is rendelkezett kastéllyal, Budapesten több ingatlanjuk volt, de volt erdőgazdálkodásuk, nagy gazdaságuk is, és iskolákat tartottak fenn. Margit nem csak kertészkedett, számba vette az uradalomban élő családokat, karácsonykor a családoknak ő hordta ki a megvásárolt bundákat, cipőket, sőt, a kastély ebédlőtermében mindig egy hatalmas karácsonyfa volt felállítva, és az alatt a kiszolgáló családok gyermekeinek elkészített csomagok voltak ruhával, cipővel, nemigen látott naranccsal. A kiszolgáló családok egyöntetű véleménye volt, hogy Károlyi Margit grófnő adakozó, barátságos, jó kedélyű asszony volt, és maradt is aztán minden nehézség ellenére, élete végéig.

A kamalduli főépületből vadászkastéllyá avanzsálódott épület kertje, ahol Károlyi Margit szeretett lenni. A távolban látható az a kút, ami Károlyi Margit édesapjának nászajándéka. A csodálatos díszkútról közelebbi fotót itt láthatsz.

1944-ben ebbe az idillbe a II. világháborús frontvonallal megérkeztek a szovjet katonák. Háború lévén nem volt világítás, és hogy legyen, az érkezők meggyújtottak papírokat, ezáltal felgyulladt a könyvtár, leégett a kastély bal szárnya. A kastélyt és a cellaházakban élő személyzetet kifosztották, nem csak a szovjet katonák, hanem aztán a közeli Oroszlányból érkezők is.

1951-ben gróf Esterházy Móricot kitelepítették a Heves megyei Hortra, Károlyi Margit grófnőt jogszabályhézag miatt nem: ő sosem volt a család fővárosi ingatlanjaiba bejelentve. Margit tehát Majkon maradt, viszont neki is át kellett költöznie a kastélyból az egyik remeteségi cellaházba, hogy a kastélyból ifjúsági tábor, majd szakmunkás iskola és kollégium legyen. Megfordult a világ, de Károlyi Margit grófnő (és a hozzá költöző húga, Károlyi Emma) alkalmazkodott. A nagymama korba lépő Margit nem dolgozott már, de Emma - aki ugyanúgy tudott franciául, németül, angolul, latinul, mint Margit - favágó lett. Munka után hazafelé meglátogatta Katit, a tehenüket, aztán kérges tenyérrel leült ebédelni, majd a külföldi rokonoktól kapott francia nyelvű újságot olvasni. Margit és Emma Majkot és az országot akkor sem hagyta el, amikor Margit férje, Esterházy Móric és lánya, Mónika 1956-ban Bécsbe disszidált. Margit 1975-ben, Emma kicsivel előtte halt meg, és Fóton, a Károlyi család temetkezési helyén lettek eltemetve.

Az alábbi képre klikkelve a nemrégiben csodálatosan helyreállított vadászkastély gróf Esterházy Móric és Károlyi Margit időszakát idéző hangulatát mutatjuk meg Nektek kívülről, majd belülről, legyen az a kiszolgáló személyzet szintje, legyen az épületen belül található kápolna, vagy a grófi család által használt épületszint.

Források: A 13-as cella grófnője (dokumentumfilm)

Majki műemlékegyüttes (Wikipédia)

---

Ha a "Tata környéki látnivalók" eddig bemutatott albumait is boldogan szemrevételeznéd, itt megtalálod őket.

Ha pedig a piciny Tata sok-sok látnivalójára vagy kíváncsi, itt mutatjuk azt is. :)

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról: Kun Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia díjazottja

(Akadémiai újságírói díj):

"Az ERRE-ARRA fotós ajánló egy jó példa arra, hogy a fotográfiai esztétikum összekapcsolódhat az épített örökséggel, természeti örökséggel is. A vizuális kultúra csodákra képes. Az errearra.org képi világa - akár egy adott képet, akár komplex képcsoportokat követünk le - a fotósa, Fazekas Krisztina szemein keresztül mesél. Csak ajánlani tudom a csodálatos fotókkal operáló errearra.org-ot minden kedves idelátogatónak."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

TATA KÖRNYÉKI LÁTNIVALÓK

Tata szerethető kis városkája nem is gondoltuk volna, !19! épített örökséget és természeti értéket mutatott nekünk három nap alatt. Most megnézünk pár Tata környéki látnivalót is. Tatabányával és Vértesszőlőssel kezdünk.

HA FELMÉSZ A TURUL MADÁRHOZ, NE HAGYD KI AZ EGYEDI SZELIM BARLANGOT SEM

Szelim. „Arab, héber eredetű férfinév. Jelentése: ép, sértetlen, biztonságban lévő.”

Barlang. „Természetes üreg a földfelszín alatt. A föld belsejében lévő, főleg sziklás hegy, domb felszínéről nyíló, vagy bejárat nélküli nagyobb üreg.”

Szelim barlang. Régészeti jelentőségű hely. Azaz: 7 km-re a vértesszőlősi ősember kultikus helyétől olyan barlangban járhatunk, melyben - ásatások nyomán bebizonyosodott - 70-80 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi ősember tett-vett. Például a fal melletti barlang-padon volt a hálószobája, jobbra hátul tartotta a mamut, az ősbölény, és az óriásszarvas csontmaradványait, aztán a feje mellett a kő és kovaeszközeit. Ő nem cserélt bútorzatot fél évenként az újépítésű ingatlanjában, viszont madárcsicsergésre, napfelkeltére és elé terülő csodálatos tájra ébredt (megmutatjuk), nem a szomszéd lehúzott WC-jére, esetleg a kertszomszéd kakasának kukorékolására.

Közeledünk időben a 150 éves török hódoltság felé, a Szelim név felé, és nagy mennyiségű emberi csont témaköre felé. Merthogy az is volt a barlangban. Monda alapján legalábbis. Jött a török Szulejmán serege, a környék településének lakossága a barlangba rejtőzött, amit a török sereg észrevett, közrefogták a barlangot, és rájuk gyújtották. Senki nem élte túl.

A sorok vége tragikus, viszont a barlang részletei, belső ívei, formái és környezete csodálatos, nézz bele a fotóalbumunkba.

EGY AKNA FELVONÓ, AMI A FÖLD MÉLYÉBŐL KIKERÜLVE MOST A FELHŐK KÖZÉ REPÍT - RANZINGER KILÁTÓ

Soha nem gondoltuk volna, hogy egy bányában-volt használatos akna felvonójában fogunk valaha közlekedni, ráadásul felhőket ölelni..! No, de hogy is van ez..?

A 30 méter magas fémszerkezetet (még a védőrácsok adta ketrec feeling is megvan) az 1980-as években emelték ki a XII/A jelzésű Vadorzó-aknából, itt, Tatabányán. Úgy képzeld el a szituációt, hogy a kilátó tetején látható óriási kerekeken futottak azok a kötelek, amik azt a „liftet”, bányászati szakszóval „kast” mozgatták, amin a bányászok mentek le a bányába hajnalban, és jöttek fel délután. Ha felsétálsz a kas helyén, azaz az akna felvonójában az időközben kialakított 156 lépcsőn, közelről is szemügyre veheted a hatalmas eredeti kereket, no és… olyan csodálatos kilátásban lesz részed, hogy azt anno a bányászok is megirigyelték volna..!

Ha felmászol a Turul madárhoz, ne hagyd ki a Szelim barlangot és a Ranzinger kilátót sem..! :)

EURÓPA EGYIK LEGNAGYOBB MADÁRSZOBRA A TATABÁNYAI TURUL SZOBOR

Ha az M1-es autópályán mész 130-cal Tatabánya magasságában, megpillanthatod a Turul madarat, és mostmár tudod: a Szelim barlangot (lentről az erdőben fehér sziklakilövellést keress, középen egy lyukkal - ez a barlang egyik bejárata).

Saccolj, ami lentről 1,5 méter magas Turul monstrumnak tűnik, hány méter igazából..? 3 méter..? 5 méter..? Jelentjük a Turul 8 méter magas, majd’ 15 méter a szárnyfessz távolsága, és legalább 8 méter magas kőtalapzattal rendelkezik. A tatabányai Turul Európa egyik legnagyobb madárszobra..!

A Honfoglalás 1000-ik évfordulójára, azaz az 1896-os millenniumi ünnepségek időszakára tervezték felállítani, OK, kicsit megcsúszott az avatás: 1907-ben került a Turul szobor rendeltetési helyére, azóta pedig Tatabánya jelképévé vált. Most felviszünk a közvetlen közelébe, hogy lásd közelről a részleteit, és lásd fotós nyelven „béka-perspektívából” is.

Az van még, hogyha feljössz ide, a Turul szoborhoz, semmiképpen ne érd be ennyivel. Merthogy nem messze a szobortól egy egyedülálló barlangot is felfedezhetsz, sőt, egy bányában-volt használatos akna felvonójában fogsz tudni közlekedni, ráadásul nem lefelé, hanem felfelé, úgy, hogy közben felhőket is ölelhetsz..! Nem hiszed..? Gyere velünk a Ranzinger-kilátóhoz.

ITT TETT-VETT SAMU, 350.000 ÉVVEL EZELŐTT. VÉRTESSZŐLŐS A CSODÁLATOS GERECSE LÁBÁNÁL

Vértesszőlős Tatától alig 5 km-nyire van, Tatabányától 2 km-nyire. Tatabányán is van ősemberbarlang, a Szelim barlang, ahova be is mehetsz (ott 70-80 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi ősember tett-vett) viszont itt, Vértesszőlősön van az pont, ahol nem ős-ember, hanem elő-ember telepre, azaz még régebbi, kb. 350.000 éves csontokra bukkantak. Mit találtak itt egészen pontosan..? Nyakszirtcsontot (a nyakszirtcsont tulajdonosát Samunak nevezték el), két gyermekfogat, sok kőeszközt, tűzrakó helyeket, ősállatcsontokat, ősállat-nyomokat, sőt, egy őskori ember lábnyomát is (talán Samuét). Alapvetően a hely épített része megmaradt a „retro-korból”, kicsit általános iskolásnak éreztük magunkat a helyszínen (üvegfal mögött kiállított régészeti elemek, a tárgyak előtt 10x5cm-es papír, ráírva a tények, amiket vagy látsz, vagy nem az ablakról visszatükröződő fény miatt), de ez nem feltétlen baj, meg lehet találni a hely báját. Ami kétségtelenül az, hogy a Gerecse lábánál vagy, csodálatos természeti környezetben, és elképzelheted (mindenféle modern kütyü befolyásolása nélkül), ahogy Samu (aki a régészek szerint a Homo erectus, azaz a felegyenesedett ember kései leszármazottja, azaz a neandervölgyi ősemberek genetikus őse) egy közeli forrás mellett vadat les, azt fadarabbal leüti, haza viszi, kőeszközzel szőrt hánt, húst süt, köretnek bogyókat fogyaszt, jóllakottan eldől, felfelé néz, és csicsereg, a madarakkal.

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról: Dr. Kárpáti Róbert pszichiáter, Szilágyi Áron Magyar Szent István-renddel kitüntetett, háromszoros olimpiai, háromszoros világ- és háromszoros Európa-bajnok magyar kardvívó mentális felkészítője: "A mai felgyorsult világunkban nélkülözhetetlen, és kiemelten fontos a mentális egészségünkre való odafigyelés. Ez történhet sporttal akár, vagy pontosan abban a formában is, amit az ERRE-ARRA fotós ajánló közvetít: "Mozdulj, láss, tapasztalj, élj, vedd észre a téged körbeölelő világ apró részleteit, rezdüléseit." Ez a stresszoldó faktor mindenki számára elérhető. Boldog szívvel ajánlom ezekkel a csodálatos fotókkal operáló honlapot!"

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---