IDŐUTAZÁS A MŰVÉSZ KÁVÉHÁZBA ÉS A BELVÁROSI KÁVÉZÓBA -SZÁZADELŐS KÁVÉHÁZI HANGULATOK 2. RÉSZ-

A januári hideg forró kávé kortyolgatására inspirált minket, melyet megfűszereztünk (vagy tejhabbal dúsítottunk) csodálatos, századelős kávéházi enteriőrök bemutatásával. A századelős kávéházak hangulata visszajelzéseitek alapján olyannyira magával ragadó volt, hogy hozunk Nektek még két kávéházi különlegességet.

Az előző alkalommal többek között elvittünk Titeket a „világ legszebb kávéházába", melynek karzatán írta meg Molnár Ferenc a világhírűvé lett Pál utcai fiúkat (vannak országok, - pl. Olaszországban, Brazíliában, stb. - ahol kötelező olvasmány általános iskolában a Pál utcai fiúk), de megmutattuk a Gerbeaud-t is (ahol mind a mai napig látható Gerbeaud Emil által a Párizsi Világkiállításról hazahozott Gustave Moreau festmény), és ne feledkezzünk meg a Nyugatosok törzshelyéről, a Centrál kávéházról sem, ahol nem egyszer megfordult Ady Endre, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, vagy akár Kosztolányi Dezső.

Az autentikus századelős kávéházak (1., 2., 3., 4., 5.) sorába illő vizuálvilág a Művész kávéház is. A világörökség részeként aposztrofált Andrássy út impozáns pontján, az Operával srégen szemben, de a Zeneakadémiától is mindössze csak 500 méterre található Ray Rezső által 1884-ben tervezett neoreneszánsz Szenes-palota decensen visszafogott portálja mögött található ez a berendezésében a századelőt hűen tükröző csodálatos kávéház. Első körben a bérház elkészültekor annak tulajdonosa, Szenes Ede nyitott itt fűszerkereskedést, majd 1898-ban átadta az üzlethelyiséget Gerbeaudéknak, akik megnyitották itt a „Kis-Gerbeaud”-t. Ekkoriban készült el a kávéház neobarokk, illetve biedermeier hangulatú belső kialakítása. A hely berendezése, faragott tölgyfa kandallója, szekrényei, a lámpák burkolatai, a falak fenti részén található festmények és a kávéház portálja ma védelem alatt áll. Ha bemész és leülsz egy kávéra, garantáltan időutazol az Osztrák-Magyar Monarchia decens, „multikulturális” világába.

Ahogy az eddig bemutatott századelős kávéházak szinte mindegyikének, a Művész kávéháznak is volt irodalmár törzsvendége. Például Mándy Ivánnak (gyermekkönyvei - legfőképpen a Csutak sorozat - klasszikussá váltak, némelyikből ifjúsági film is készült az 1970-es években) a Művész kávéház volt a kedvence. 

Hogy miért választotta Mándy Iván a Művész kávéházat kedvencéül, és hol volt a törzshelye, valamint mely kortársak körében kedvelt még a Művész kávéház, arról ITT olvashatsz.

A hely berendezése: a szekrények, a lámpák burkolatai, a festmények védelem alatt állnak.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

Következő - egyben utolsó - bemutatott századelős kávéházunk a Belvárosi Kávéház (mai nevén Matild Café).

Az Erzsébet-híd lábánál lévő, egymással szimmetrikus Klotild és Matild paloták egyikének, a "Matildnak" a kávéháza 1901-ben nyílt, kétszintes kávéházként.

Érdekesség, hogy míg a Matild Café honlapjának történeti rovatrészében azt olvashatjuk, hogy a Belvárosi Kávéház idővel a művészek, újságírók, orvosok, politikusok, munkások találkozóhelyévé vált, sőt, Krúdy Gyula a Szindbád-történeteket itt írta meg, addig tisztelettel fogadtuk Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész, több helytörténeti írás, többek között Krúdy Gyula budapesti életének színterei című könyv szerzőjének információt, miszerint "a Belvárosi Kávéház a belváros polgári elitjének, jogászoknak, rangos állami tisztviselőknek, illetve katonatiszteknek a törzshelye volt. A háború előtt irodalmárok nem, vagy csak nagyon elvétve látogatták - nekik ott volt két lépésnyire a Centrál."  Következésképp "Krúdy soha nem járt a Belvárosiba, kávéházba általában se járt, csak ha kéziratleadás miatt muszáj volt, mert ott lehetett találkozni a szerkesztőkkel. Dolgozni pedig ismereteink szerint nem dolgozott nyilvános helyen, csak otthon." Fotógalériánk által gyertek velünk ebbe a csodálatos, eleganciát sugárzó szecessziós kávéházba.

Ebben az impozáns kávézóban írta anno Krúdy Gyula a Szindbád történeteket.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

TOVÁBBI CSODÁS SZÁZADELŐS KÁVÉHÁZAINK: >>

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Kinszki Judit, Zugló díszpolgára, Kinszki Imre századelős fotográfus lánya:

"Egy ideje követem az ERRE-ARRA fotós ajánló munkásságát. A vizuális tartalom lenyűgöző, a szövegezése könnyed, rövid, a fotókkal összhangban állóak. Ha az errearra.org-ra kattintok, és elkezdem nézni a fotókat, azt veszem észre, hogy megszűnik az idő. Köszönet az ERRE-ARRA fotós ajánló értékekkel teli munkájáért."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

SZÁZADELŐS KÁVÉHÁZI HANGULATOK

„Van a kávé... A fekete. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem.” Imádjuk ezt az érzést, csakúgy mint Csitáry-Hock, kortárs író. És imádták ezt az érzést a századelőn őseink is, nem véletlen volt elképesztően nagy kulúrája az Osztrák-Magyar Monarchia idejében eme tevékenységnek. Üljetek be kávézókba és varázsolódjatok el ti is, vizuálisan, aztán az ízek, és egymás által. :)

A "VILÁG LEGCSODÁLATOSABB KÁVÉHÁZÁNAK" KARZATÁN ÍRTA MEG MOLNÁR FERENC A PÁL UTCAI FIÚKAT

A „világ legcsodálatosabb kávéházának”, a New York kávéháznak a karzatán egyszer három hétig ült nonstop Molnár Ferenc írónk. Miért..? Hogy regényt írjon. Melyiket..? A Pál utcai fiúkat. Hogy mi kell ahhoz, hogy három hét alatt elkészüljön egy idővel méltán világhírűvé vált regény..? Először is ihlet, másodszor az ekkor 29 éves Molnár Ferenc közeledő esküvője (melyhez elengedhetetlen a pénz). Beültünk, és imádtuk a New York kávéházat. Kávéztunk, és közben moziztunk, részletről részletre. Megmutatjuk.

A New York kávéház karzata, itt írta Molnár Ferenc a Pál utcai fiúk című regényét.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

A CENTRÁL KÁVÉHÁZ IQ AURÁJA

Porcelánpoharakhoz csattanó csilingelő kiskanalak, pohár oldalán lefolyó fekete, dohányfüst, IQ aura a levegőben.. Ady, aki épp a Veress Pálné utcai otthona felé tart Csinszkájához (de nem bírja ki, hogy ne lépjen be Babitshoz, akit az üvegen át vesz észre), Babits, aki már erőteljesen vágyja a nyarat és a kilátást a nyári lakjából az Esztergomi Bazilikára, de most épp verssorokat szül. Itt, a Centrál kávéházban. Aztán hangos kultviták, Nyugatosok napi szintű találkozója, sétabotok, ottfelejtett kalapok.. Volt itt élet.. A Centrál a magyar irodalmi élet második (az első a New York kávéház) legfontosabb központja volt a századelőn.

A Centrál kávéház a Nyugatosok egyik kedvenc találkozóhelye volt (a másik a fent említett New York kávéház).

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

A NEM CSAK AZ ÍZEKRE, HANEM A VIZUALITÁSRA IS KÉNYES GERBEAUD EMIL SZÁZADELŐS KÁVÉHÁZA

A Gerbeaud kávéházban nem jártak a Nyugatosok (ellenben a New York kávéházzal, vagy a Centrál kávéházzal), amit nem is nagyon értünk, hisz Gerbeaud Emil maximalista figura lévén nem csak a kávé, a sütemény (a macskanyelv és a zserbó is az ő nevéhez fűződik), hanem a belsőépítészet vonatkozásában is odafigyelt, nem kevés pénzt áldozott az enteriőrre, azaz patina szintjén egyáltalán nem volt lemaradva sem a New York kávéháztól, sem a Centrál kávéháztól. Ha körbetekintünk, vannak itt nemes faanyagok, rokokó mintás stukkók, sőt: Gerbeaud-ék nem voltak restek, egyenesen a Párizsi Világkiállításról hoztak haza egy Gustave Moreau festményt, mely a Vörös Szalonban ma is látható. Mielőtt leültök a jól megérdemelt kikapcsolódós baráti élmény-csicserihez, varázsolódjatok el egy lassú séta keretében a Gerbeaud-részletekben. Megéri. :)

A Párizsi Világkiállításról hazahozott Gustave Moreau festmény mind a mai napig látható a Gerbeaud kávéház Vörös Szalonjában.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

VÁRJUK ALADDINT A KÁVÉNK MELLÉ - URÁNIA KÁVÉHÁZ

Ülj be ide a mór világba egy arábia kávéra, aztán a mozivászon elé, vagy fordítva. Tudtad, hogy 1899-ben ebben az épületben vetítettek először mozgófilmet Magyarországon..? És, hogy az Uránia Filmszínház eredetileg kán-kánt járó táncoslányokkal megtűzdelt mulatónak épült..? És hogy ez az épület mind a mai napig Budapest egyik legmeghatározóbb mór stílusú épülete..? Már csak a varázsszőnyegen érkező Aladdin hiányzik. Amíg várjuk, sétálunk egyet a csodálatos épület földszintjén, majd felsétálunk az emeleti kávéház színes/mintás világába.

Az Uránia Filmszínház Budapest egyik legmeghatározóbb mór stílusú épülete. A századelőn emelt épület első emeletén található az Uránia kávéház.

Ha időd engedi, javasoljuk az épület belbecsének megtekintését.

A PÁRISI ÁRUHÁZ LOTZ-TERME - ÁMULJ TE IS A CSODÁN..! Képzeletben gyere fel velünk az UNESCO világörökségi listáján szereplő Andrássy úton található Párizsi Nagyáruház első emeletére ámulni.. Ülj le velünk, kérj egy kávét.. Alig telik el pár perc, jön az utazás-érzés, bele, a századelőbe.. Lotz Károly épp Feszty Árpáddal beszélget a jobbodon, aztán átül Ybl Miklóshoz, hogy az egyik projektjükről, az Operaházról beszélgessenek. Erre ezüst kávéskanál csörren, arra süteményt kér ki valaki. Lazulj, képzelődj, szabadon, miközben nézegeted a fotóinkat.. Ha racionálisabb beállítottságú vagy, a következő sorok hozzád szólnak. Lássuk, mit érdemes tudni a Párisi Nagyáruházról, és a kávézójáról. Az épület 1885-ben kaszinóként vált ismertté, majd a századelőn megvásárolta azt a híres óbudai textilgyár tulajdonosa, Goldberger Sámuel. Átalakíttatta kicsit, és létrehozta a város első igazi nagypolgári áruházát, a Párisi Nagyáruházat. Nem nyúlt hozzá viszont a kaszinó bálterméhez, így lehetséges az, hogy most is láthatjuk Lotz Károly csodálatos freskóit (kizárólag fotókon, mert az épület jelenleg le van zárva, így a kávéház sem megközelíthető). Lotz Károly a terem mennyezetére Budapest apoteózisát festette rá, a boltcikkelyek allegorikus figuráit a Sixtus-kápolna mennyezete ihlette. A freskókat pompeji stílusú festett és stukkós ornamentális keretbe foglalták. A szinte mindent befedő aranyozás okozta fények hatása pedig olyan, mintha a lemenő nap narancssárgájában úsznánk.. Visszatérve Lotz Károlyra: Lotz alkotásait elnézve nem csoda, hogy korának ő az egyik vezető festője. Műveivel nem csak itt, hanem a már említett Operaházban, a Vigadóban, az Országházban, a Magyar Tudományos Akadémián, valamint a Szent István Bazilikában is találkozhatunk.

A Párisi Nagyáruház Lotz-terme. Az épület és a Lotz-terem nem látogatható, ellenben mi megmutatjuk Nektek. Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Balogh László, Pulitzer-díjas fotóriporter:

"Munkám során rengeteg helyen jártam a világban, rengeteg érzelmet - tragédiát, örömöt - láttam és közvetítettem fotóriportok formájában. Az ERRE-ARRA fotós ajánló egészen más fotóműfajt képvisel mint a mozgásra, pillanatokra épülő képriport, mégis nézegetve a honlapot, azt érzem, hat rám. Felgyorsult világunkban lehetőségem van lelassulva utazni a site vizuális, képi megjelenítése által, ahol nem csak a texturalitás és a fotó, hanem az albumok, és az albumokon belüli fotók is harmóniában vannak egymással úgy, hogy az egész honlap egyfajta képi rendszert, statikus esztétikumot hordoz magában."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

KASTÉLYOKBA REJTETT KÁPOLNÁK

Kápolnák. A kápolna a Wikipédia szerint „istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület, vagy épületrész”. Minitemplom mondhatni. Találkoztunk egyedi, gomba alakú minitemplommal, azaz a 800 éves ösküi rotundával, találkoztunk erdélyi minitemplommal, mutattunk Balatont csodáló Szent Donát kápolnát, és szintén Balatont csodáló, majd’ templom méretű szakrális épített örökséget, az ámulatos Lengyel kápolnát, de láthattatok úgy is kápolnát, hogy a kálvária stációin keresztül jutottunk el magához a kápolna épületéhez. Ilyet Kisorosziban, és Barnagon fotóztunk.

Most azonban egy egészen érdekes megközelítésből tekintünk a kápolnákra, merthogy épületben mutatunk épületet, azaz olyan kastélyokba viszünk, ahol a kastélyba beépített kápolnát fogjuk megmutatni Nektek. A kápolnáról azon felül, hogy kis templom, érdemes még tudni, hogy többnyire magánemberek építették valakinek a tiszteletére, emlékére, vagy hasonszőrű gondolkodó csoportok számára. Jelen esetben a kastélyokba épített kápolnákat a kastélyt birtokló család önmaga számára építette, bár van kivétel, például a Gödöllői Királyi Kastély épületében elhelyezett kápolna (ide a helyiek is bemehettek, adott időpontokban).

Ami viszont minden bemutatott kápolna igaza: mindegyik egy-egy történetet mesél el. Egy emberét, egy családét, egy közösségét.

Lássuk a kastélyokat, melyek kápolnát is rejtenek (ha beleklikkelsz az albumainkba, komplexen nézd majd az épített örökséget, mert itt nem csak egy épületrész, azaz a kápolna, hanem minden helyiség vizuálisan és praktikusság szempontjából is egy egységet, hangulatot, stílust alkot, korszakot kommunikál).

A kortársak a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt a XIX. század második felének legszebb kastélyai közé sorolták. A kastély nem csoda, hogy ilyen szép lett, hisz az építtetők, gróf Wenckheim Krisztina és gróf Wenckheim Frigyes az akkori - és méltán ma is - egyik legnagyobb tervezőt, Ybl Miklóst kérték fel elképzeléseik megvalósítására. A 365 ablakos, 52 szobás, 12 bejáratos és 4 épületrészre osztott kastély olyan kápolnát kapott, melybe be lehet sétálni a kastély belsejéből is, de be lehet menni a 23 hektáros park felől is.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély kápolnája (részlet).

A kápolnáról hat fotót láthatsz a fenti fotóba klikkelve. Viszont ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

A bajnai Sándor-Metternich kastély tulajdonosa az a Sándor Móric volt, aki azon felül, hogy felnőttként kora bulvárhősévé vált (négyesfogaton hajtott le Budáról meredek lépcsőkön, jeges Dunán úszott át a lovával oda-vissza, kiugrott a lovával a Sándor-Metternich kastély erkélyéről), gyerekkorát a Pollack Mihály-tervezte Sándor-palota (ma Köztársasági Elnöki Hivatal) berkein belül töltötte jómódú, grófi ranggal megáldott családjával.

Sándor Móric, az "ördöglovas"-nak titulált gróf a bajnai Sándor-Metternich kastély terveit Hild József építésszel készíttette el, aki egy klasszicista stílusú épületet álmodott meg, az épület földszintjére tervezve a kastély házi kápolnáját.

A bajnai Sándor-Metternich kastély kápolnája (részlet).

A kápolnáról négy fotót láthatsz a fenti fotóba klikkelve. Viszont ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

A XVI-XVII. században a felvidéki Esterházy ág (több Esterházy ág volt) terjeszkedésnek indult. A terjeszkedés egyik fontos mérföldköve a tatai uradalom megvásárlása volt. A terület megvásárlása után gróf Esterházy (IV.) Ferenc felkérte Tata városának kiemelkedő építészét, Fellner Jakabot, hogy a tatai vár szomszédságában kezdje el megtervezni a család kastélyát. A kastély emberi léptékű lett, "kiskastélynak" is nevezik, mégis a kor egyik fontos szimbóluma, a kápolna nem maradhatott ki a kastélyépületből.

A tatai Esterházy-kastély kápolnájában IV. Károly és felesége, Zita is megfordult. A tóvárosi kapucinus rendház főnöke mondott misét a királyi párnak.

A kápolnáról egy fotót láthatsz a fenti fotóba klikkelve. Viszont ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

Lőkösháza annyira keleten van, hogy "jobb oldalról" már a romániai területen található Arad megye határolja.

Mit érdemes tudni erről a kastélyról, amit van, hogy Bréda-kastélynak, van, hogy Vásárhelyi-Bréda kastélynak hívnak..? A kastély 1768 és 1810 között épült, és az akkori aradi főispán, Vásárhelyi I. János építtette magának, aki kiemelten kérte (vélhetően Pollack Mihályt), hogy a kastély hasonlítson egy számára oly tetszetős kastélyra, méghozzá a Vicenzában található reneszánsz Villa Caprára. A kastély elkészült, melynek jelenleg egy kis szobája a kastélykápolna.

Érdekessége a kastélynak, hogy itt házasodott Kállay Miklós miniszerelnök fia, Kállay Kristóf, és az akkori kastély tulajdonosa, Vásárhelyi Veronika. (Akkor még állt a kastélykertben az 1810 körül épült Szent Anna kápolna.)

Ha időd engedi, javasoljuk a lőkösházi Vásárhelyi-Bréda kastély egészének megtekintését.

A II. világháború frontvonala gyakorlatilag földig rombolta Budapestet, a budai királyi palotát sem kímélve. Csodával határos módon a budai királyi palota romjai alatt két dolog szinte érintetlenül megmaradt, az egyik a József nádor kripta, a másik a Szent Jobb kápolna. Hogy úszta meg a kápolna, és hogyan került el a budai királyi palotából..? Itt olvashatsz erről, és itt láthatod a kápolnáról készült fotóinkat.

Szent Jobb kápolna (részlet).

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyát a XVIII. század egyik legtekintélyesebb főura, Grassalkovich I. Antal (akit egyébként Mária Terézia német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, német-római császárné - huh - is meglátogatott itt, a kastélyban) építtette családjának. Grassalkovich III. Antal örökös nélkül halt meg, így a kastélyt egy belga bank, majd 1867-ben a magyar állam vásárolta meg, és felújítási, átalakítási munkálatok után koronázási ajándékként I. Ferenc Józsefnek, és Erzsébet királynénak (Sisinek) adományozta, így az a királyi család pihenő rezidenciája lett. Hát, így lett a Grassalkovich-kastély „Sisi-kastély”, egészen pontosan Gödöllői Királyi Kastély.

A kastély épületegyüttesének egyik északi oldalszárnyában található az 1749-ben épült kastélykápolna. I. Ferenc Józsefnek és Sisinek ki sem kellett menni az épületből, a lakosztályok közvetlen összeköttetésben álltak a templom „páholyával” hivatalos nevén az Oratóriummal, ahol még külön egy kis oltárfülke is található. A lenti, külön bejáratos részen a katolikus közösség tagjai foglalhattak helyet.

A Gödöllői Királyi Kastély kápolnájáról öt fotót láthatsz a fenti fotóba klikkelve. Viszont ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését, hisz megmutatjuk Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyát kívülről, belülről, és olyan helyekre is beviszünk, ahol eddig biztosan nem jártál.

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga: "Az errearra.org-on megjelenő fotók és írások magával ragadóak, nagyon élvezem nézegetni, olvasgatni őket. Mind az épített örökségért, mind a természeti értékekért rajongó személy, hű látogatója vagyok ennek a csodálatos honlapnak."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---