KOLODKO MIHÁLY SZOBRÁSZMŰVÉSZ ALKOTÁSAINAK NYOMÁBAN

Hosszú idő után folytatjuk a szabadtéri miniszobor kiállítás sorozatunkat: újabb alkotásokat mutatunk be Nektek. Az alkotó Kolodko Mihály, kortárs és szobrász. Ő jegyzi Budapest (és egyre több város) miniszobrait, melyek azon felül, hogy mind-mind jelentéstartalommal bírnak, ötvözik a múltat a jelennel, nem tolakodóak, egyéniek, egymásra visszamutató arculattal bírnak, és nem utolsósorban beillenek a városképbe, az adott terület aurájába. Ezek a mini szobrocskák egyfajta családi, nyugdíjas, baráti körös sétáknak is beillő Kolodko-miniszobor-megtekintő programokká tudnak avanzsálódni. És innentől kezdve lesz Kolodko Mihály gerillaszobrászata egy nagy szabadtéri kiállítás.

Itt a várva várt napsütés, kellemetes hőmérséklet, azaz a lehetőség arra, hogy egy hétvégi ebéd előtt/után a szabadban kalandozhassunk. Erre a gondolatsorra épít Kolodko is: már-már megszokott módon tavasszal elindítja az adott év miniszobor sorozatát. Idén az első kihelyezett szobra a Megyeri híd pesti oldalán található Chuck Norris.

CHUCK NORRIS..? MEGYERI HÍD..? HOGY IS..? 

2006-ot írunk, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium internetes szavazást rendez Budapest legészakibb pontján épülő híd leendő nevéről. A kétfordulós szavazáson hogy, s hogy nem, a listára felkerül az amerikai Oklahomában született hatszoros karate világbajnok legendás színész: Chuck Norris is. Az akcióhős a szavazati arányokat tekintve elég jelentősen elhúz, a téma nem csak Magyarországon, hanem Amerikában is hírportálok címlapjaira kerül. Annak, hogy a parodisztikus névadó kezdeményezés mégsem valósulhatott meg, egyértelműek az okai: a törvények szerint Magyarországon csak magyar állampolgárságú, nem élő személyről lehet hidat elnevezni. Ennek lett végül a folyománya, hogy a 2008-ban átadott híd neve - tekintvén, hogy a IV. kerületi Káposztásmegyert köti össze a III. kerületi Békásmegyerrel – a Földrajzinév-bizottság által javasolt Megyeri híd lett. 

Kolodko 18 évvel később előhúzott története és a gúzsba kötött akcióhős látványa mosolyt varázsol az arcunkra.

Kolodko legújabb alkotása: gúzsba kötött Chuck Norris a Megyeri hídon.

 Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

MIÉRT KERÜLT FEL MICIMACKÓ EGY VII. KERÜLETI HÁZ PORTÁLJÁRA..?

Ebben az albumunkban két legyet is ütünk egy csapásra: beviszünk Titeket egy 1870-ben épült kétszintes bérházba, melynek egyik lakásában élt nem is oly sokkal a bérház megépültét követően a népes Karinthy család, és megmutatjuk Nektek Kolodko Micimackó elnevezésű alkotását. Hogy milyen összefüggés van Karinthy Frigyes, és Kolodko Micimackó miniszobra között..? Itt mesélünk róla.

Karinthy Frigyes szülőháza. A szemfülesek már ezen a képen észrevehetik Kolodko miniszobrát, a Micimackót.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

KOLODKO, VAGY NEM KOLODKO..? - SZENT MIKLÓS SZOBOR

Az utóbbi időben izgalommal figyeltük, hogy egy nem-Kolodkós művészeti jegyeket magán viselő, a XVI. kerületben fellelhető Szent Miklós miniszobor valóban Kolodkóé-e. Figyeltünk, mert ha fókuszáltabban ránéztek a Szent Miklós miniszoborra, Kolodko egyedi formázási jegyei (szobrai jóval „rücskösebbek”, kevésbé „kockásítottak”, egyéb Kolodko mini szobortest formák tudatosan amorfizáltak) nem nagyon láthatóak ezen a művön. Aztán idővel kiderült, hogy bizony a Corvin Művelődési Házban található miniszobor valóban Kolodko alkotás, és azért megtévesztő a vizualitás, mert a Szent Miklós miniszobor Kolodko egyik első miniszobra. Egészen pontosan az első miniszobrának a hű másolata. 

Hogy ki volt Szent Miklós, és hogy vajon mi vezérelhette Kolodkót eme alkotás elkészítésekor, itt olvashattok.

Kolodko Szent Miklós miniszobra.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

MIÉRT VAN KOLODKO DRAKULA SZOBRA A VAJDAHUNYAD VÁRÁNÁL..?

Kolodko Drakula szobránál sokat morfondíroztunk, vajon miért került a Vajdahunyad várához. Már a Kolodko szobor előtt is vaciláltunk, ugyanis van még egy Drakula mellszobor, ami 2003-ban került oda, egyébként nem messze Kolodko Drakulájától. A vacilálásunk ténye az, hogy Drakula gróf, azaz az életben Vlad Tepes hírhedt havasalföldi vajda törcsvári. És nem vajdahunyadi. Mindkét város vára Erdélyben található, sőt, a világhírűvé vált Drakula film főszereplője, Drakula gróf is erdélyi, Lugosi Bélának hívták (egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a hollywoodi hírességek sétányán). Szóval ez jó, szuper, hogy van egy világhírű sztorink, világhírű színésszel.

Aztán azt is érdemes tudni, hogy a magyarországi Vajdahunyad vára bizony nem az erdélyi Vajdahunyad Várának a másolata. Hanem egy építészzseni, Alpár Ignác műve, aki a történelmi Magyarország legjelentősebb épületeinek formáit (pl. a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának részlete, a segesvári Apostol-torony részlete, a jáki és lébényi templom részlete, brassói Katalin bástya részlete, stb.) ötvözte egybe, itt Budapesten, az 1896-os Millenniumra. De törcsvári vár részletet Alpár Ignác alkotásában nem találtunk. Viszont utána olvastunk az erdélyi Vajdahunyad Vára mai világának, ahol bizony (átírva az eredetiséget) behúzták maguk alá, magukhoz Drakulát, és turistalátványosságként megteremtették a Vajdahunyad Várának Drakula mítoszát a történelmi Hunyadi család valósága mellé. Lehet, hogy Kolodko Drakulája is azt próbálja kiolvasni a könyvéből, hogy hogy is van ez most akkor..? Lehet, miközben keresitek a miniszobrot, Ti rájöttök a megoldásra. :)

Századelős hangulatú Auguszt Pavilon a budai Farkasréten.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

---

KOLODKO SZABADTÉRI MINISZOBOR KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNEI TEMATIZÁLVA

Tekintvén Kolodko elképesztő munkabírására, nem csak a fenti három miniszobor köré font tematika javaslatunk van. 

A fentieken felül az első túraszakasz a Dunapart budai és pesti oldalán vezet, és az alábbi miniszobrokat érinti:

KOLODKO MINISZOBROK A DUNAPART KÉT OLDALÁN: >>

A következő tematikus túraszakasz Budapest szívébe vezet, ahol hat miniszobrot mutatunk be (akár nyolcat is bemutathatnánk, csak Süsü és Lisa Simpson eltűnt időközben): 

KOLODKO MINISZOBROK BUDAPEST SZÍVÉBEN: >>

Kolodko-miniszobor-megtekintő szabadtéri kiállítás program következő túrája a Széll Kálmán térről indul, és a várnegyedben végződik. Itt csak két miniszobrot ajánlunk, hisz maga a Budai Várnegyedbe való feljutás felér egy újabb/más típusú, történelmi sétával. :)

MINISZOBROK A SZÉLL KÁLMÁN TÉREN ÉS A BUDAI VÁRBAN: >>

HA ELVARÁZSOL A BUDAI VÁRNEGYED, NÉZELŐDJ EZEN ALBUMAINK KÖZÖTT IS: >>

Ha a fentiek során belemélyedtél Kolodko miniszobrainak koncepciózus gondolati struktúrájába, biztosak vagyunk benne, hogy a következő albumainknál már Te is össze fogod tudni tenni Kolodko miniszobrainak üzenetét, ezért az alábbi link alatt Kolodko miniszobrainak vizualitására fókuszálunk. 

Ahogy nézegeted majd a lenti albumainkat, 1.) a környezetet, 2.) a miniszobrot több szögből 3.) miniszobor részleteit, biztos, hogy elindul a fejedben egy mese. 1.) Miért oda, 2.) miért éppen most, 3.) ki lehet ő/ez, 4.) miért őt/ezt alkothatta éppen Kolodko. Ha erre a négy pontra megvan a válaszod, jó vagy. :) Ha pedig csak Kolodko miniszobrainak vizualitásában szeretnél elveszni, akkor is jó vagy. :) Mert eláruljuk: ilyen részletességgel, ilyen minőségi kivitelben csak az errearra.org honlapon találkozhatsz Kolodko miniszobraival..!

TOVÁBBI KOLODKO MINISZOBROK FOTÓK: >>

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt 

"az év idegenvezetője díj" nyertese:

"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő.

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

HÍRES, MI TÖBB VILÁGHÍRES FOTOGRÁFUSAINK

Vannak híres festőink, építészeink, íróink, költőink, és vannak híres, mi több, világhíres fotográfusaink. Szerény emberek ők, miközben közülük nem egy Picassoval, Matisse-al, Trockijjal, Chagallal ápolt jóbaráti viszonyt, vagy éppen császári és királyi udvari fényképész volt. Kiemelkedő fotográfusok, akiknek a múlt megőrzött korszak-szeleteit köszönhetjük. Éppen ezért nemrégiben elindítottuk a „Híres fényképészeink” errearra.org rovatot, melyről valljuk, hiánypótló, ezért sem tudjuk nem folytatni.

Most elviszünk a világhíres fotográfus, André Kertész gyermekkorának, valamint fiatal felnőttkorának két helyszínére is, ezt követően pedig a mostani anyagunk "vizuális koronájaként" megmutatjuk a csodálatos Párisi udvart, ahol Uher Ödön császári és királyi fényképész (is) lakott, és egyben üzemeltette nem is akármilyen fotóstúdióját/fotóüzletét.

EGY VILÁGHÍRŰ FOTOGRÁFUS, ANDRÉ KERTÉSZ GYERMEKKORÁNAK NYÁRI HELYSZÍNÉN JÁRUNK

Szigetbecse egy 1253 főt számláló kicsiny falu Budapest belvárosától alig 48 kilométernyire. Itt, Szigetbecsén, a nagybátyjánál töltötte gyermekkorának nyarait Kertész Lipót könyvárus, és Hoffmann Ernesztin, a józsefvárosi Teleki téren üzlethelyiséget üzemeltető, kávékiméréssel foglalkozó hölgy gyermeke: az 1894. július 2-án született Kertész Andor. 

Andorka felnőttkori visszaemlékezéseiben többször utalt arra, hogy az egyik nyári szünetben a szigetbecsei ház padlásán talált régi német fotókkal teli képes magazinokat böngészte - hat év körül volt ekkor -, amikor megfogalmazódott benne: ha nagy lesz, fotográfus lesz. 14 éves volt, amikor édesapjától megkapta az első fényképezőgépét. Édesapja nem sokkal ezután meghalt, a kiskamasz Andor pedig elkezdte gyártani a falusi élet, környezet, táj egységéről alkotott képeit. Így nyilatkozik erről az időszakról: „Itt oly közel kerülhettem a természethez, és azokhoz, akik közt ez történt velem! Később akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban, vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képemen.”

1914-ben a 20 éves Kertész Andor egy szerelmi csalódás miatt jelentkezett a Monarchia seregébe. Fényképezőgépe szó szerint hozzánőtt: a seregben töltött időszakot is végigfotózta, majd egy hadi sérülés eredményeképpen - kisebb szünetekkel - kilenc hónapot töltött gyógykezelésen Esztergomban. Ekkor született meg az első híres képe, a hullám torzító hatására fókuszáló „Víz alatt úszó” címmel. 

Kertész Andor sem bírt ülve maradni, Robert Capához hasonlatosan itthoni életét a párizsi művészvilág zsongó közegére cserélte. Ekkor, 31 évesen élte élete legboldogabb napjait, szabadon, kötöttségektől mentesen fotózhatott, mindennapos baráti találkozói voltak Picassoval, Mondriannal, Chagallal, Robert Capával, Moholy-Nagy Lászlóval, Brassaival; sőt, ő volt az első magyar fotográfus, akinek a világ kulturális fővárosában, Párizsban önálló kiállítást rendeztek. Ezidő tájt még Ámor nyila is eltalálta André Kertészt, egy hazalátogatása során találkozott régi szerelmével, Salamon Erzsébettel, aki követte őt Párizsba, majd New Yorkba. Innentől kezdve több mint 45 évig, Salamon Erzsébet 1977-es haláláig éltek együtt. Kertész Salamon Erzsébet halálát követően egyre zárkózottabb lett, utolsó éveiben készített polaroid képei is depresszívebbekké váltak.

André Kertész 1984-ben (90 éves ekkor) hazalátogatott, és útba ejtette Budapesten, Esztergomon kívül Szigetbecsét is. Ekkor fogalmazódott meg a szigetbecsei vezetésben, hogy szeretnének egy emlékházat létrehozni Kertésznek. Kertész az emlékház szemrevételezésekor ennyit mondott: „Ide 50 kép kell, küldeni fogom”. Az 50 képből 120 szignózott kép lett. Ebből 119 kép tekinthető meg (egy kép eltűnt). A képeken felül végül André Kertész személyes használati tárgyakat is küldött a szigetbecsei André Kertész emlékházba.

Az alábbiakban megmutatjuk az emlékházat, majd két kép erejéig azt a házat, ahol André Kertész a gyermekkorát töltötte (ez magánház, melyet mind a mai napig a rokonai laknak), és azt a szigetbecsei tavat is, mely mellett André Kertész az utolsó hazalátogatásakor megállíttatta az őt szállító autót, hogy kiszállhasson, és elkészíthesse az egyik kedvenc taváról az utolsó fotóját.

André Kertész 1985-ben halt meg, New Yorkban.

_

* André Kertész eredeti neve Kertész Andor, Kohn Andor (Budapest, 1894. július 2. – New York, 1985. szeptember 28.)

André Kertész Szigetbecsén, nagybátyjánál töltötte gyermekkorának nyarait. A ház padlásán fogalmazódott meg benne: ha nagy lesz, fotográfus lesz.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

ANDRÉ KERTÉSZ FIATAL FELNŐTT KORÁNAK HELYSZÍNE

André Kertész gyermekkorának nyári helyszínén elidőztünk fentebb, most bevezetünk Budapest belvárosába, arra a pesti térre és környékére, ahol manapság napi szinten több százezer ember fordul meg. Itt járt-kelt André Kertész is fiatal felnőttként 1914 és 1928 között. Mit látott, amit mi már nem, és mit látott, amit mi is..? Láthatta az 1875-ben megnyílt Népszínházat a Blaha Lujza téren (ezt mi már nem látjuk), és nap mint nap látta a Népszínház utca teljes hosszának ma is álló épületeit (amit mi is), hisz a Népszínház utca 47-ben lakott, ami már majdnem a Teleki tér (a Teleki térről később).

Az utca épületei André Kertész idejében fiatalnak számítottak, az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épültek ezek a csodálatos, a körúti palotákhoz hasonlatos polgári lakóházak. Nem kis nevek terveztek a Népszínház utcában: van például Hauszmann Alajos (ő tervezte pl. a Budavári Palotát, a New-York palotát és kávéházát), vagy éppen Lajta Béla (nevéhez fűződik pl. az Újszínház épülete, Salgótarjáni úti temető bejárata és ravatalozója) épület is - Lajta Bélának itt volt az irodája, Hajós Alfréd is járt be hozzá -, de láthatunk páratlan szépségű mozaikfríz portál-felsőt, amit Dudits Andor álmodott meg, és Róth Miksa kivitelezett (Népszínház u. 22.). Az impozáns Népszínház utca akkortájt menőnek számított, vonzotta a hírességeket: a Népszínház közelsége színészeket, a trendi környék írókat, művészeket. Lakott itt Karinthy Frigyes, Derkovits Gyula, de aludt nem egyszer a maga által tervezett épület irodájának kinevezett lakásában Lajta Béla.

No, hát itt, ebben az impozáns környezetben sétált 750 métert a mai „Blaháról” a Népszínház u. 47. szám alatti lakóházáig az akkor még szárnyait bontogatni kezdő André Kertész, és caplatott fel a lakásukig. A Népszínház utca sajnos manapság dicstelen állapotban van. A Népszínház u. 47. egy-két másik házzal egyetemben szerencsére nemrégiben felújításra került.

Azt, hogy az 1909-ben Rákosi-házként épült épület melyik részén lakott a Kertész család, segített beazonosítani egy 1918-ban vagy 1919-ben készült fotó, melyen André Kertész a Teleki tér felől érkező katonákat örökített meg. A fotó alapján egyértelműen látható (a kereszteződés közelségét alapul véve), hogy ha az épülettel szemben állunk, az első emeleti erkélyes saroklakás lehetett az övéké. Egyes elgondolások szerint az emléktábla fölötti lakásban lakhatott a család. Véleményünk szerint ez azért kizárt, mert ennyire közel nem lehet az a lakás az említett kereszteződéshez. Szumma-szummárum szerencsés az, aki ebbe a házba tér be, azokat a lépcsőket koptatja, azon a gangon lép be abba a lakásba, ahol anno André Kertész élt.

Megmutatjuk nektek a házat kívülről, az említett lépcsőházat és a gangot. Érdemes figyelni az épület mai napig létező belső kialakításának egységességét: a lépcsőház korlátainak díszítéseit, a gang korlátainak, átívelőinek összhangját, a bejárati ajtók rácsozását.

André Kertész ennek a háznak az első emeletén élt fiatal felnőtt korában. Bementünk a házba, megmutatjuk a ház belbecsét is.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

ANDRÉ KERTÉSZ GYERMEKKORÁNAK BUDAPESTI HELYSZÍNE, A TELEKI TÉR

A kávékiméréssel foglalkozó, üzlete előtt álldogáló Hoffman Ernesztin vajon sejtette-e, hogy fia valaha olyan népszerű lesz, hogy:

• 2005 őszén a New York-i International Center of Photography összegyűjti a világban található munkáit, és egy, az egész életét felölelő kiállítással emlékezik André Kertészre,

• 2002-ben felfedeznek egy kisbolygót a Naprendszerben, melyet 154141 Kertész néven neveznek el,

• 2008-ban a Merkúr bolygón a Nemzetközi Csillagászati Unió egy 31,55 km átmérőjű krátert nevez el róla,

• és, hogy a New York-i, Ötödik sugárút elején lévő egykori lakását azért vette meg a szintén fotós Steve McCurry (Steve McCurry készítette a zöldszemű afgán menekült lányról azt a fotót, ami a National Geography címlapján bejárta a világot), mert André Kertész nagy tisztelője..?

Nagy valószínűséggel nem..

Feltételezhető, hogy az 1916-ban épült lakóházban nem csak üzlethelyiségük volt André Kertészéknek, hanem ott is lakhattak. Erről tanúskodik egy 1905. március 4-i közlemény a Független Magyarország című napilapban: „A rossz könyvek áldozata lett a napokban egy kis diák. A robinsoni álmokat tápláló kis fiúnak Kertész Andor a neve* és mindössze 11 éves. Az utóbbi időben állandóan nagy tervekről beszélt, világjárást emlegetett, szülei azonban nem vették komolyan. A napokban azután eltűnt szüleinek Teleki tér 6. szám alatt lévő lakásáról. Magával vitte megtakarított pénzecskéjét is, amiből szülei arra következtetnek, hogy valamerre elkalandozott. A fiú nyúlánk, sovány, szeme barna, kissé selypít. A rendőrség nyomozza.”

André Kertész már 11 évesen tudta a sorsát. Tudta, hogy világjáró lesz, és tudta, hogy fotográfiával fog foglalkozni.

​_

* André Kertész eredeti neve Kertész Andor, Kohn Andor (Budapest, 1894. július 2. – New York, 1985. szeptember 28.)

André Kertész gyermekkorának budapesti helyszíne, a Teleki tér 6. Édesanyja kávékiméréssel foglalkozó üzlete az épület bal oldalán volt. Egy újságcikk arról tanúskodik, hogy lakott is itt a család. Bementünk az épületbe, megmutatjuk azt belülről is.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

A CSODÁLATOS PÁRISI UDVAR KÍVÜLRŐL-BELÜLRŐL, ÉS AZ EGYIK LAKÓJÁNAK CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI UDVARI KÖTŐDÉSE

Ezt a csodálatos, egyedi épületet, a Párisi udvart egy kőműves sorból kiemelkedő fiú, Schmahl Henrik tervezte, és adta be a tervét az üres telket megvásárló Belvárosi Takarékpénztár által kiírt tervpályázatra. Az épület terve olyannyira jól sikerült, hogy 43 pályázó közül ő nyerte meg a tendert. Három évnyi építkezés után az 1900-as évek elején adták át az épületet, melynek jó pár emeletére szemet vetett korának egyik kiemelkedő fotográfusa, Uher Ödön. Elköteleződése az épület iránt nem csoda: ha végignézitek a fotóinkat, a portál, majd a passzázs rész is árasztja magából a klasszicista-barokkos környezetbe ágyazott feltűnő, de mégsem giccsbe hajló sajátságos palota-feelinget, melyben látható még arab-gót betoldás is. No, hát Uher Ödön, császári és királyi fényképész is beleszeretett ebbe a felsőkategóriás miliőbe, és létrehozta - elmondások alapján - az egyik legszebb és legmodernebb fényképész-műtermet Budapesten. Uher Ödön fiának visszaemlékezése szerint: „...az ötödik emeleten egy nagyszabású fényképészeti üzemet rendezett be, amelynek az egész Monarchiában nem volt mása. Két nagy műterem, két asszisztens és 24 alkalmazott állott rendelkezésre. A negyedik emeleten volt a lakásunk, a földszinten bejáratként egy „photoüzlet” ahonnan lift vezetett fel a műterembe.”

(Megjegyezni kívánjuk, hogy a másik császári és királyi udvari fényképészünk, Mai Manó által építtetett épület is csodálatos, érdemes megtekinteni.)

A fenti leírás alapján látható, hogy Schmahl Henrik az épületbe lakásokat, az épületen belül passzázst, valamint az utcáról nyíló üzlethelyiségeket, nem utolsósorban pedig az építtető, azaz a Belvárosi Takarékpénztár számára - külön reprezentatív bejárattal - irodákat tervezett.

Az alábbi fotókon megmutatjuk az épületet kívülről, majd beviszünk az épület belsejébe is, hogy láthasd Budapest egyetlen, máig megmaradt századelős bevásárló udvarát. Az épület annyi, de annyi csodálatos részlettel van teli, hogy percekig lehet szemlélni egy-egy részletét.

A Párisi udvar annyi, de annyi csodálatos részlettel van teli, hogy percekig lehet szemlélni egy-egy részletét. Ha beleklikkelsz a fotóba, teleobjektívvel készített részleteket is láthatsz, sőt, beviszünk Budapest egyetlen, máig megmaradt századelős bevásárló udvarába.

---

HOL ÉLT ROBERT CAPA, KLÖSZ GYÖRGY, KINSZKI IMRE, MAI MANÓ..? MEGMUTATJUK AZT IS: >>

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt 

"az év idegenvezetője díj" nyertese:

"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő.

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

PATINÁS CUKRÁSZDÁINK: ÉDES ÉLMÉNYEK VÁRNAK RÁD..! ÉDESSÉGEK ADTA BOLDOGSÁGÉRZÉS ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG FÓKUSSZAL..!

Édességek adta boldogságérzést mixelünk az ERRE-ARRA fotós ajánló épített örökség fókuszával: ebben a hónapban csodás századelős hangulatú cukrászdákat hozunk a képernyődön keresztül hozzád. Ha jössz velünk az albumainkba, kérjük, miközben csoki tortáról, vagy képviselőfánkról álmodozol, hagyd, hadd járjon a szemed festményről festményre, bútorról bútorra, porcelántányérról íves villára, hisz a körítés is csudaszép..

Vizuális és gasztronómiai összhatás. Próbáltad már..? Megmutatjuk, hogy így is lehet. :)

A GYULAI SZÁZÉVES CUKRÁSZDA, AMI IGAZÁBÓL TÖBB MINT 180 ÉVES, ÉS AHOVA AZ 1848-AS FORRADALOM HŐSEI IS BETÉRHETTEK ANNO

Gyula épített örökségekkel teli belvárosa nem nagy, ha ott van az ember, gyalog is körbe sétálható. 

Egyik sétapont ez a cukrászda, ami nem is akármilyen. A cukrászda neve Százéves cukrászda, ami eleve maga is már egy több mint 220 éves épületben található (ez az épület Dél-Alföld legrégebbi emeletes polgárháza). 

Az üzlethelyiség 1838-ig gyógyszertár volt, amiről - csodák csodájára - egy mai napig fennmaradt falfestmény is árulkodik: az egyik fotónkon látható hölgy maga Hygieia. Ahogy említettük, a cukrászda Százéves cukrászda, de már 1840-től működik, azaz olyan régóta, hogy abszolút elképzelhető: be-betért ide anno egy-egy 1848-as ifjú vagy egy-egy katonatiszt is csákóban, mentében, tarsollyal és karddal az oldalán. Megmutatjuk a cukrászda autentikus auráját, a fennmaradt csodálatos biedermeier bútorokat, valamint az említett Hygieia falfestményt is:

A Százéves cukrászda biedermeier berendezése.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

EGY CUKRÁSZDA, MELYNEK BÚTORZATA 1827-BEN KÉSZÜLT

Budapest, Budai várnegyed, Ruszwurm ház. A ház bal oldalán a lakásokhoz vezető kapu, jobb oldalán üzlet. Az üzlet 1827 óta cukrászdaként funkcionál. Cukrászda, melynek - a gyulai cukrászdához hasonlatos - biedermeier stílusú berendezése túlélte az 1848-as szabadságharcot, és a II. világháború ostromát, védetté nyilváníttatott. Ide járt be például Sissi társalkodónője, Ferenczy Ida, aki itt vásárolt naponta reggelit az osztrák császárnénak és magyar királynénak. Sissi többnyire jegeskávét, finom illatú, leheletkönnyű kuglófot és fodormenta rudacskákat fogyasztott. (Sissit és Ferenc Józsefet nem mellesleg a szomszédos Mátyás-templomban koronázták magyar királynévá és királlyá 1867-ben.)

Hogy miért lett a Ruszwurm cukrászda Ruszwurm cukrászda..? Az alábbiakban megtudhatod. :)

Ide járt be Sissi társalkodónője, Ferenczy Ida is. Sissinek  többnyire jegeskávét, finom illatú, leheletkönnyű kuglófot és fodormenta rudacskákat vitt.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

Ha olvastad a Ruszwurm cukrászda történetét a fotóra klikkelve, megtapasztalhattad, micsoda szorgalom és alázat jellemezte a tulajdonosokat. Ugyanilyen szorgalom és alázat jellemzi a következő két család, Auguszték és Szamosék világát is..

AZ ÖT NEMZEDÉKEN ÁTÍVELŐ CUKRÁSZCSALÁD, AUGUSZTÉK TÖRTÉNETE

Az Auguszt név az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával lett igazán ismert, ugyanis Auguszt József alig huszonegy évesen aranyérmet nyert cukorból készült szoborkompozíciójával. Ekkor már megvolt az édesapja, Auguszt Elek által nyitott pazarul berendezett elegáns, gázvilágításos Auguszt cukrászdájuk Budán, ami kiváló és gazdag áruválasztékával a főváros egyik legkedveltebb üzletévé, az értelmiség, a nagypolgárság, sőt az arisztokrácia kedvelt törzshelyévé vált. Jött a II. világháború, Auguszték cukrászdájának épülete - mint ahogy sok más budapesti századelős épület - sem élte túl az 1945. januári légitámadást. Bár Auguszt József a romokból újjáépítette a cukrászdájukat, 1951-ben államosították az üzletet, melyet József már - talán szerencséjére - nem élt meg. Ezt követően fia 1957-ben a semmiből létrehozta Budán a Fény utcai Auguszt cukrászdát, a család ötödik generációja pedig ezt a századelős hangulatú Auguszt Pavilont, a budai Farkasréten. Ezt az Auguszt Pavilont mutatjuk most meg Nektek.

Századelős hangulatú Auguszt Pavilon a budai Farkasréten.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

A SZAMOS CUKRÁSZ-DINASZTIA

A budai hegyekbe kirándulók körében már a századelőn kedvelt beülős helynek számított ez a mai napig is álló, Fogaskerekű Svábhegy állomása mögött található Szépkilátás utcai cukrászdaépület. Az épületet „kortárs” tartalommal 2004-ben a Szamos cukrász-dinasztia töltötte fel, és mind a mai napig árulják itt az édesebbnél édesebb, minőségibbnél-minőségibb termékeiket.

Kik a Szamosék..? Szamos Mátyás, az apa nélkül nevelkedő, szegény sorsú szentendrei szerb fiúcska a Balkánról menekült, onnan hozta magával a keleti édességek iránti szeretetét. Cukrászinasként a nagyhírű Auguszt családnál tanult, majd egy dán cukrásztól elsajátított marcipánformázási alapok után kézügyességgel, figyelemmel és sok-sok gyakorlással megtanulta, hogy marcipánból hogyan lehet esztétikus rózsákat készíteni. 1956-ban a Hungária Kávéházban rendezett Országos Cukrász Kiállításon Szamos Mátyás marcipán,- és karamell-kombinációjú földgömbjét a zsűri díjazta. Ezt követően szinte minden jelentősebb kerületi és országos versenyt megnyert, vagy azokon előkelő helyezést ért el. Beindult az üzlet, Szamos Mátyás egyre több megrendelést kapott, esténként, hétvégenként az egész család marcipánfigurákat mintázott. Merthogy időközben Szamos Mátyás elvette feleségül Hajdú Margitot, és három gyermekük született, Szamos Miklós, Szamos Gabriella és Szamos László. Mindegyik gyermek, majd a gyermekek gyermekei is folytatták a családi marcipán vállalkozást. A vállalkozás folyamatosan fejlődik, ma már több mint 500 alkalmazottal dolgoznak az alapító gyermekei és unokái. Három generáció (a negyedik generáció még felnövőben), titkok, receptek, kísérletezgetések, szenvedély, növekedés. Mára a „Szamos”, más néven a Szamos marcipán Magyarország egyik legismertebb családi vállalkozása lett.

Századelős hangulatú Szamos cukrászda a Fogaskerekű Svábhegy megállónál.

Ha időd engedi, javasoljuk a teljes épület megtekintését.

A GERBEAUD, AMI KÁVÉHÁZ ÉS CUKRÁSZDA IS EGYBEN

Tudtad, hogy a macskanyelv és a zserbó sütemény Gerbeaud Emil nevéhez fűződik..? És, hogy a Gerbeaud mint a mai napig létező hely..? Ha kíváncsi vagy erre a patinás, Budapest szívében, a Vörösmarty téren található helyre, ahol süteményt és ízes kávét is fogyaszthatsz, gyere velünk ide: 

A macskanyelv és a zserbó sütemény is Gerbeaud Emil, a neves Gerbeaud  cukrászda létrehozójának nevéhez fűződik.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.

SZAMOSÉK TÖBB GENERÁCIÓS BRANDÉPÍTÉSÉNEK CSÚCSA A SZAMOS CSOKOLÁDÉ MÚZEUM

Végezetül pedig mutatunk egy helyet, ami részben a csoki imádók fellegvára, részben egy család több generációs brandépítésének csúcsa. A Szamos Csokoládé Múzeumban szinte minden csokoládéval kapcsolatos dolgot láthatsz. Hogy miket..? Megmutatjuk ezt is:

Szamos Csokoládé Múzeum egyik helyiségének hangulata.

 Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését. 

---

A cukrászdák után gyere velünk csodálatos századelős hangulatú kávéházakba is:

ITT: >>

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Balogh László, Pulitzer-díjas fotóriporter:

"Munkám során rengeteg helyen jártam a világban, rengeteg érzelmet - tragédiát, örömöt - láttam és közvetítettem fotóriportok formájában. Az ERRE-ARRA fotós ajánló egészen más fotóműfajt képvisel mint a mozgásra, pillanatokra épülő képriport, mégis nézegetve a honlapot, azt érzem, hat rám. Felgyorsult világunkban lehetőségem van lelassulva utazni a site vizuális, képi megjelenítése által, ahol nem csak a texturalitás és a fotó, hanem az albumok, és az albumokon belüli fotók is harmóniában vannak egymással úgy, hogy az egész honlap egyfajta képi rendszert, statikus esztétikumot hordoz magában."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---