Ha december, akkor érkezik majd az ünnep, a megnyugvás, a szeretet. Éppen ezért ebben a hónapban egy filantróp mecénás házaspár, Sipeki Balázs Béla és felesége, felsőhegyi Dégen Eugénia történetét hoztuk el Nektek. A Sipeki házaspár valami gyönyörűt akart adni, cselekvő emberszeretetből.
Mind apai, mind anyai ágról nemesi, egyben jogász végzettségű családba született Sipeki Balás Béla Gyula Edvárd eleget téve felmenői elvárásainak jogot végzett, majd ügyvédi irodát nyitott. Később törvényszéki jegyző lett, ezt követően 17 évig az Igazságügyi Minisztérium osztálytanácsosa volt. Megunva a köztisztviselői létet, életét Zala vármegye főispáni munkakörében folytatta. A családi háttere is már egy biztonságos, jómódú létet biztosított neki, de az ügyvédi irodája, az említett, jól jövedelmező vezetői állások megalapozták az anyagi hátterét. 1918-ban az I. világháború elvesztését követően Sipeki Balás Béla visszavonult az addigi szerepvállalásaitól, és engedve ösztöneinek (vagy felesége által hozott jótékonysági mintának), filantróp, mecénási szerepkörbe helyezkedett: a herminamezői római katolikus egyházközség világi elnöke, valamint több mint húsz évig a Vakokat Gyámolító Országos Egylet elnöke lett.
Sipeki Balás Béla felesége, a hat évvel fiatalabb Felsőhegyi Dégen Eugénia szintén jó anyagi körülmények között élő családba született, jogász felmenőkkel rendelkezett. Dégen Eugénia az I. világháború alatt két és fél évig az általa Zalaegerszegen alapított hadikórházat vezette, majd Budapesten tevékeny részt vállalt a gyermeknapközi otthonok megalapításában és fenntartásában, továbbá a Magyar Vöröskereszt jótékony akcióiban.
A házaspár életének teljében (Sipeki Balás Béla 40, felesége 34 éves ekkor) úgy döntött, villát építtet magának a Városliget herminamezői oldalán. A villa építésére Sipeki Balás Béla nem kis építészt, a magyar szecesszió megteremtőjét, a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Királyi Postatakarékpénztár, és számos más csodálatos épület tervezőjét, Lechner Ödönt kérte fel. Okos megkeresés volt, Lechner Ödön ekkor már túl volt a gigaalkotásain, 60 felé közeledett, és élhetőbb, emberközelibb projektre vágyott. Ezt a lehetőséget megkapta Sipeki Balás Bélától, így Lechner olyat kreatívkodhatott, hogy aztán ránézve az elkészült mézeskalács jellegűre tervezett villájára, az egyik legszebb művének nevezte azt.
Hermina úti 650 négyzetméteres villa 1905 májusától kezdve élettel telt meg. Úgy lett megtervezve, hogy a komolyzenével aláfestett elit összejöveteleket, irodalmi esteket jó időben a kertben, esősebb időben a villa pazar báltermében tudják megtartani. Mind a villa hangulata, mind a házaspár aurája neves közéleti személyeket vonzottak a helyszínre, amit megmutatunk. Sipeki Balás Bélát művészeti körökben is tisztelet övezte, beválasztották őt az 1925-ben megvalósult Jókai centenárium előkészítésébe, de számos jótékonysági díjjal, elismeréssel rendelkezett.
Az ismert és elismert (róluk még a kiszolgáló személyzetük is hálásan nyilatkozott) házaspár a századfordulótól példát mutatott a nemesi családoknak a jótékonysági lehetőségek palettájából, az emberségből. Ez a két csodálatos ember több évtized együtt töltött idő után mindössze két és fél hónap különbséggel halt meg. Először Sipeki Balás Béla 1944 májusában, majd Felsőhegyi Dégen Eugénia 1944 nyarán. A Sipeki-villát tevékenységük utolsó követendő példájaként a vakok egyletére hagyták örökös használatra. A csodálatos Sipeki-villa azóta is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházaként funkcionál.
A Sipeki házaspár valami gyönyörűt akart adni, cselekvő emberszeretetből.
A fotóink által megmutatjuk Nektek az épületet és annak csodálatos részleteit kívülről, majd bemegyünk az épületbe a hátsó, személyzeti lépcsőn, ahol felmenvén az első emeletre betekintést adunk a házaspár intim életterébe/volt szobáiba, a volt könyvárszobába, megmutatjuk a könyvárszobából a szivarszobába vezető gyönyörűen megmunkált lépcsősort és apró részleteit, majd a házaspár életteréből kilépve egy díszlépcsősoron lefelé haladva betekintést adunk az összejövetelekre kialakított impozáns bálteremből.
Figyelem! Sok, részletekkel teli csodálatos fotó érkezik! :)
Kövesd épített örökségeinket, természeti értékeinket rajtunk keresztül jövőre is.
Megköszönve eddigi megtisztelő figyelmet,
kellemes ünnepeket, és eredményekben gazdag új esztendőt kívánva:
Fazekas Krisztina
az ERRE-ARRA fotós ajánló alapítója
Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:
Balogh László, Pulitzer-díjas fotóriporter
"Munkám során rengeteg helyen jártam a világban, rengeteg érzelmet - tragédiát, örömöt - láttam és közvetítettem fotóriportok formájában. Az ERRE-ARRA fotós ajánló egészen más fotóműfajt képvisel mint a mozgásra, pillanatokra épülő képriport, mégis nézegetve a honlapot, azt érzem, hat rám. Felgyorsult világunkban lehetőségem van lelassulva utazni a site vizuális, képi megjelenítése által, ahol nem csak a texturalitás és a fotó, hanem az albumok, és az albumokon belüli fotók is harmóniában vannak egymással úgy, hogy az egész honlap egyfajta képi rendszert, statikus esztétikumot hordoz magában."
