top of page
Keresés

  

Ha december, akkor érkezik majd az ünnep, a megnyugvás, a szeretet. Éppen ezért ebben a hónapban egy filantróp mecénás házaspár, Sipeki Balázs Béla és felesége, felsőhegyi Dégen Eugénia történetét hoztuk el Nektek. A Sipeki házaspár valami gyönyörűt akart adni, cselekvő emberszeretetből. 

 

Mind apai, mind anyai ágról nemesi, egyben jogász végzettségű családba született Sipeki Balás Béla Gyula Edvárd eleget téve felmenői elvárásainak jogot végzett, majd ügyvédi irodát nyitott. Később törvényszéki jegyző lett, ezt követően 17 évig  az Igazságügyi Minisztérium osztálytanácsosa volt. Megunva a köztisztviselői létet, életét Zala vármegye főispáni munkakörében folytatta. A családi háttere is már egy biztonságos, jómódú létet biztosított neki, de az ügyvédi irodája, az említett, jól jövedelmező vezetői állások megalapozták az anyagi hátterét. 1918-ban az I. világháború elvesztését követően Sipeki Balás Béla visszavonult az addigi szerepvállalásaitól, és engedve ösztöneinek (vagy felesége által hozott jótékonysági mintának), filantróp, mecénási szerepkörbe helyezkedett: a herminamezői római katolikus egyházközség világi elnöke, valamint több mint húsz évig a Vakokat Gyámolító Országos Egylet elnöke lett.

Sipeki Balás Béla felesége, a hat évvel fiatalabb Felsőhegyi Dégen Eugénia szintén jó anyagi körülmények között élő családba született, jogász felmenőkkel rendelkezett. Dégen Eugénia az I. világháború alatt két és fél évig az általa Zalaegerszegen alapított hadikórházat vezette, majd Budapesten tevékeny részt vállalt a gyermeknapközi otthonok megalapításában és fenntartásában, továbbá a Magyar Vöröskereszt jótékony akcióiban.

A házaspár életének teljében (Sipeki Balás Béla 40, felesége 34 éves ekkor) úgy döntött, villát építtet magának a Városliget herminamezői oldalán. A villa építésére Sipeki Balás Béla nem kis építészt, a magyar szecesszió megteremtőjét, a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Királyi Postatakarékpénztár, és számos más csodálatos épület tervezőjét, Lechner Ödönt kérte fel. Okos megkeresés volt, Lechner Ödön ekkor már túl volt a  gigaalkotásain, 60 felé közeledett, és élhetőbb, emberközelibb projektre vágyott. Ezt a lehetőséget megkapta Sipeki Balás Bélától, így Lechner olyat kreatívkodhatott, hogy aztán ránézve az elkészült mézeskalács jellegűre tervezett villájára, az egyik legszebb művének nevezte azt.

Hermina úti 650 négyzetméteres villa 1905 májusától kezdve élettel telt meg. Úgy lett megtervezve, hogy a komolyzenével aláfestett elit összejöveteleket, irodalmi esteket jó időben a kertben, esősebb időben a villa pazar báltermében tudják megtartani. Mind a villa hangulata, mind a házaspár aurája neves közéleti személyeket vonzottak a helyszínre, amit megmutatunk. Sipeki Balás Bélát művészeti körökben is tisztelet övezte, beválasztották őt az 1925-ben megvalósult Jókai centenárium előkészítésébe, de számos jótékonysági díjjal, elismeréssel rendelkezett.

Az ismert és elismert (róluk még a kiszolgáló személyzetük is hálásan nyilatkozott) házaspár a századfordulótól példát mutatott a nemesi családoknak a jótékonysági lehetőségek palettájából, az emberségből. Ez a két csodálatos ember több évtized együtt töltött idő után mindössze két és fél hónap különbséggel halt meg. Először Sipeki Balás Béla 1944 májusában, majd Felsőhegyi Dégen Eugénia 1944 nyarán. A Sipeki-villát tevékenységük utolsó követendő példájaként a vakok egyletére hagyták örökös használatra. A csodálatos Sipeki-villa azóta is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházaként funkcionál.

A Sipeki házaspár valami gyönyörűt akart adni, cselekvő emberszeretetből.

A fotóink által megmutatjuk Nektek az épületet és annak csodálatos részleteit kívülről, majd bemegyünk az épületbe a hátsó, személyzeti lépcsőn, ahol felmenvén az első emeletre betekintést adunk a házaspár intim életterébe/volt szobáiba, a volt könyvárszobába, megmutatjuk a könyvárszobából a szivarszobába vezető gyönyörűen megmunkált lépcsősort és apró részleteit, majd a házaspár életteréből kilépve egy díszlépcsősoron lefelé haladva betekintést adunk az összejövetelekre kialakított impozáns bálteremből.

 

Figyelem! Sok, részletekkel teli csodálatos fotó érkezik! :)



 




 

 

 

Kövesd épített örökségeinket, természeti értékeinket rajtunk keresztül jövőre is. 

Megköszönve eddigi megtisztelő figyelmet, 

kellemes ünnepeket, és eredményekben gazdag új esztendőt kívánva:

 

Fazekas Krisztina

az ERRE-ARRA fotós ajánló alapítója



 

 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:


 

Balogh László, Pulitzer-díjas fotóriporter

 

"Munkám során rengeteg helyen jártam a világban, rengeteg érzelmet - tragédiát, örömöt - láttam és közvetítettem fotóriportok formájában. Az ERRE-ARRA fotós ajánló egészen más fotóműfajt képvisel mint a mozgásra, pillanatokra épülő képriport, mégis nézegetve a honlapot, azt érzem, hat rám. Felgyorsult világunkban lehetőségem van lelassulva utazni a site vizuális, képi megjelenítése által, ahol nem csak a texturalitás és a fotó, hanem az albumok, és az albumokon belüli fotók is harmóniában vannak egymással úgy, hogy az egész honlap egyfajta képi rendszert, statikus esztétikumot hordoz magában."

 


 


  

Ha a nyolcas úton a Balaton felé tartunk, kizárt, hogy ne lenne olyan, aki ne látta volna, és akiben nem fordult volna meg az a kérdés, hogy mi lehet, és közelről hogyan nézhet ki az a három hatalmas, egyenként is 20 emeletnyi panelház magasságát súroló betontölcsér monstrum Várpalota közelében. Az újabb urbex izgalmakat sejtető Inotai Hőerőmű területét - a hajmáskéri laktanya extrém világát bemutató albumunk után - tudtuk, hogy elhozzuk ide, az ERRE-ARRA fotós ajánló követőinek. Nem csak, hogy elhozzuk, az ominózus betontölcsér monstrumok egyikébe be is megyünk, megmutatjuk, hogyan néz ki egy ilyen belülről.

A pálcikalábakon álló, 20 emeletnyi magas betonmonstrum, a három hűtőtorony. 

Lélegzetelállító látvány, lélegzetelállító mérnöki munka. 

Bemegyünk ide. Hogy hol..? Tippelj, aztán nézd meg az albumunkban.



Milyen építményeket láthattok ezen felül ebben az urbex-albumban..? 

Megmutatjuk az Inotai Hőerőmű főépületét, ahol például Ridley Scott forgatókönyve alapján leforgatták a Szárnyas Fejvadász 2049 című film adott jeleneteit. Bemutatjuk a kevésbé látványos, mégis a hőerőmű szívét képező turbinaházat, és a 2008-ban egyedi műemléki védettséget kapott Béke Művelődési Házat is, ahol rendszeresek voltak a színházi előadások, volt könyvtár, büfé, étkező, és sajtószoba is kikapcsolódásként a több ezer, az Inotai Hőerőmű területén dolgozó munkás számára.

 

Hogy melyik négy világhírű színész cipője lett biztosan szénporos az Inotai Hőerőmű területén, melyik híres magyar író filozófusunk dolgozott itt raktárosként, és mi minden titkot rejt még ez az 1951. november 7-én nyíló, az első ötéves terv egyik trendi ipari vívmányát, az Inotai Hőerőművet bemutató anyagunk, arról a linkre kattintva olvashatsz, szeretettel hoztuk Neked.





 

 

 

+1.:

Most helyszínt váltunk, és elviszünk a természet és a vadregényes ipari termékek elegyébe, a pilismaróti hajótemetőbe.

 

Vadregényes öböl, rozsdás, rejtélyes hangulatú hajók, recsegő hangok, árnyékok, színek. Hogy hogyan kerültek ide a pilismaróti öbölbe ezek a különböző típusú és funkciójú hajók, talány, annyi biztos, hogy a felhalmozott hajók által hajótemetővé változott terület felszámolását a helyi önkormányzat képviselő testülete jó ideje napirenden tartja. Aztán, hogy lesz-e rá keret, nem tudjuk, de annyi bizonyos: érdemes sétálni egyet itt a vadregényes természet és a vadregényes ipari termékek elegyében, garantáltan kuriózum-jellegű a hangulat.







 

 




 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt "az év idegenvezetője díj" nyertese

 


"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő."

 

 


  

Az előző hónapban bemutattuk Eisenstadt mini csodáit, a négy az egyben Haydn templomot, Joseph Haydn és felesége lakóházát, Haydn lakóházától kb. 50 méternyire található ferences templomot,  és az Esterházy-kastély majd' 50 hektár nagyságú parkját és Leopoldina templomát. Haladunk a nagy dolgok felé, ebben a hónapban belépünk a parkból az Esterházyak kastélyába, majd átutazunk az Esterházyak várába.



MILYEN TITKOKAT REJTHETNEK AZ EISENSTADTI (KISMARTONI) KASTÉLY FALAI..? 

A kismartoni (eisenstadti) Esterházyak Esterházy-kastélya több mint 400 éve került a család tulajdonába. Eleinte Esterházy Miklós, Esterházy László, Esterházy Pál alakítgatott a kastélyon, ahogy pedig most látjuk - neoklasszicista épületként - , Esterházy II. Miklós ötletelésének eredménye. Esterházy II. Miklós az ötleteivel felkereste a kor sztárépítészét Charles de Moreau-t (ő tervezte a tatai Esterházyak Angolkertjének műromjait 1., 2., és a tatai vár átépítése is az ő nevéhez fűződik), aki az átalakítási ötletet tervrajzba öntötte, ezt követően pedig 1805–1815 között megtörtént a kastély átépítése.

Mi minden történt ebben a gyökeresen átalakított hatalmas kastélyban..? Hány (törvényes,/törvénytelen) gyermek szaladgálásának voltak tanúi a nagy terek, a végeláthatatlan folyosók..? Hány szeretője volt Esterházy II. Miklósnak..? Mutatjuk.



A KISMARTONI (EISENSTADTI) ESTERHÁZY KASTÉLYBAN EGY CSODÁLATOS BAROKK KÁPOLNA IS TALÁLHATÓ

Bár a kastély Esterházy II. Miklós idejében arculatot váltott, és neoklasszicista stílust vett föl, az épület koncertterme és kastélykápolnája megmaradt barokknak. Hogy a két emblematikus helyiséget vajon az ősök általi tiszteletből hagyták meg olyannak amilyennek, nem tudjuk.

Az viszont biztos, hogy Joseph Haydn, az Esterházyak házi zeneszerzője és karmestere ide is bejáratos volt. Esterházy II. Miklós több mise komponálásával is megbízta Haydnt, II Miklós felesége, Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein névnapjai alkalmából. Hogy a házaspár női tagja kiengesztelődött-e a megcsalássorozatok lelepleződése után, kötve hisszük, egy biztos: a hercegnő sokszor menekült imába a kápolna falai között. A hercegnő privát oratóriummal is rendelkezett, így amikor a szolgák a földszinten és az Esterházyak az emeleti részen foglaltak helyet, ide vonult el, és az oratórium falnyílásán keresztül követte az istentiszteletet.



ITT LETT SZERELMES JOSEPH HAYDN

Joseph Haydn, a kismartoni (eisenstadti) Esterházyak házi zeneszerzője és karmestere miután kilépett a kastélytól öt percnyi sétára található lakóházának ajtaján és belépett az Esterházy-kastély kapuján, ugyanazokon a lépcsőkön sétált fel, mint az az Esterházyak eseményeire érkező elit, csak jóval többet tartózkodott a itt, a kastély épületén belül létrehozott koncertteremben, az alábbi a barokk gyönyörben. Karmesterként több mint ezer előadást jegyzett, operákat, szimfóniákat, vidám zenés színjátékokat, miséket komponált. A házas Haydn szerelmes lett, itt, a munkahelyén, a hegedűművész férjével érkező Luigia Polzelli énekesnőbe. Haydn több operát átírt Luigia hangjára, és arról is gondoskodott, hogy Esterházy I. Miklós visszavonja Luigia elbocsájtását. Nagy szerelem volt az övék, gyermek is született, Anton Polzelli néven, akit Haydn nemhogy nem tagadott le, élete végéig támogatott, ahogy Luigia-t is. (Ugye, mi inden történt ebben a kastélyban..?)

Joseph Haydn bár a feleségéhez hűtlen volt, az Esterházyakhoz hű maradt, több mint 40 éven keresztül szolgálta a családot.


 

FRAKNÓ VÁRA, AMI KÁPOLNÁT IS REJT

Az Esterházyaknak nem csak kastélyuk, hanem váruk is volt. Itt is izgalomra leltünk, a várban - hasonlatosan a kismartoni kastélyhoz - tündéri kápolnát találtunk: épület az épületben, mondhatni. 

Az eisenstadti Esterházy-kastélytól mindössze 25 kilométernyire található ez az atombiztos vár a Rozália-hegy (milyen szép neve van) tetején.

A várat Esterházy II. Miklós nagypapája, Esterházy I. Miklós kapta meg 1622-ben akkor, amikor az eisenstadti kastélyt. Igaz, adott is érte valamit, a saját munkácsi várát. A vár alapjaihoz hozzáépíttetett: kétemeletes barokk palotát húzatott a történelmi alapokra (a fotóknál a barokk dominánsan a fehér épületnél/a fehér épületben tűnik majd fel). Az építkezést fia fejezte be, aztán a babérokat unokája, a szoknyapecér Esterházy II. Miklós aratta le. Esterházy II. Miklós ideje alatt az erődítmény rendeltetése megváltozott: már nem biztonságos lakóhelyként, hanem kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált.



 

 




 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga:

 

"Az errearra.org-on megjelenő fotók és írások magával ragadóak, nagyon élvezem nézegetni, olvasgatni őket. Mind az épített örökségért, mind a természeti értékekért rajongó személy, hű látogatója vagyok ennek a csodálatos honlapnak."

 

 


 

© ERRE-ARRA fotós ajánló

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. A szerző viszont nem zárkózik el: tehát nyugodtan keresd, hogy az ő írásos engedélyével tudd hivatalosan leközölhetővé tenni az anyagait más site-okon, esetleg nyomtatásban. A szerzőt itt éred el: errearra.fotosajanlo@gmail.com

bottom of page