Kossuth Lajos temetése minden idők egyik leggrandiózusabb temetése volt. Kossuthot is, mint Jókai Mórt, a Nemzeti Múzeum előcsarnokából indították útjára, csak Kossuth bejárta holtában gyakorlatilag a fél Budapestet. Közel félmillióan voltak kint az utcákon, és álltak sorfalat a Kiskörúton, Andrássy úton, Teréz körúton, Erzsébet körúton, Kerepesi úton.

Csakúgy, mint Jókai Mór temetése körül, Kossuth temetése körül is volt egy kis ribillió (csak ez más jellegű volt): a nemzet halottjának kikiáltott Kossuth Lajos állami temetést kapott, viszont a Ferenc József nem engedte, hogy a temetésen a hadsereg tagjai, és az államhatalmi szervek munkatársai részt vegyenek hivatalosan. Nem engedte azt sem, hogy az állami épületekre ki legyen tűzve a fekete zászló. Ferenc József intézkedései heves utcai tüntetésekhez vezettek, viszont a Kossuth család megbékélésre szólított fel, úgyhogy a temetés napján már nyugalom és feszkó nélküli gyász uralkodott a főváros utcáin. A gyászbeszédet a bulvárhős, Jókai Mór olvasta fel, három órán keresztül.

 

Kossuth mauzóleuma egyébként Magyarország legnagyobb mauzóleuma. Hét emeletesnek írják, mondjuk mi ennyi emeletet nem láttunk, viszont nem vitatkozunk. Aztán. A két külső, nőt ábrázoló szobor Stróbl Alajos munkája, a mauzóleum belsejét pedig az erre-arrán már jópár helyen megemlített Róth Miksa díszítette.