A gyógyfürdő, ahol egy lengyel művésznő kandi kamerákat rejtett el a férfi részlegen, sőt, férfinak álcázva magát elvegyült közöttük. Aztán az 1999-es Velencei Biennálén be is mutatta a férfi popsikat, nem kis felháborodást keltve.

 

A gyógyfürdő, mely a megépítését követően Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított, és amíg a Lukácsba a századelő magyar közéleti személyiségei jártak, addig a 100 éves Gellértbe olyan vendégek, mint az Egyesült Államok 37. elnöke (Nixon), vagy épp a mézesheteit töltő holland királynő. Meg ki tudja még..

 

A fürdő, ahol az 1920-as években, Európában kuriózumnak számító hullámfürdőt alkotnak a mérnökök.

 

A gyógyfürdő, amely két éves volt (a Széchenyi fürdő elnevezésű tesójával egyetemben) amikor kitört az I. világháború, és a fürdő, ami még akkor, és azután sem zárt be, amikor II. világháború során az épületét találat érte.

 

A gyógyfürdő, amelynek pincerendszerén keresztül jut el a víz a Rudasba, és az erre-arra, aki ebbe a pincerendszerbe bejutott.

 

A fürdő. A szecesszió, a Zsolnay-mozaikok, a márványoszlopok, a szobrok, a kutak, a Róth Miksa üvegablakok, a vizualitás, és a vízáramlás. Meg a flow-élmény. Ez a Gellért.