Felhőkben utazunk. Magunk sem gondoltuk, hogy amikor felérünk a Normafához, felhőbe érkezünk. Aztán amikor felmásztunk Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen található Erzsébet-kilátó 101 lépcsőjén, a felhők fölé érkeztünk. Ezt a csodálatos látványt tárja elénk az alábbi album, de nem feledkezünk meg Schulek Frigyesről, az alkotóról, és magáról erről az ikonikus épített örökségről, az Erzsébet-kilátóról sem.
Hogyan lett a János-hegyi Erzsébet kilátó Erzsébet kilátó..?
Schulek Frigyes a 66-odik életévében járt, amikor megkapta az Erzsébet kilátó tervezésének lehetőségét. Ekkor már túl volt a budavári Mátyás-templom helyreállítási munkálatain (az épület kívülről: (1), és belülről: (2), valamint élete fő művének, a csodálatos kilátással bíró Halászbástya épületegyüttesének megalkotásán is. Schulek az Erzsébet kilátó tervezésének idejében a Műegyetem középkori építészeti tanszékét vezette, így egyfajta lecsengető munkaként élte meg a feladatot, ami abból a szempontból is tetszetős volt neki, hogy az egyik kedvenc kirándulóhelyére (Székely Bertalan festővel sétálgattak itt sokat), a János-hegyre tervezték annak megépítését. Nem csak Schulek Frigyest, Székely Bertalant, hanem Sissit is vonzotta a János-hegy csúcsa. Erzsébet királyné 1882-ben több ízben is felkereste az akkor még fa kilátóval rendelkező János-hegyi csúcsot. Ezek után nem árulunk el nagy titkot, hogy az Ő emlékére lett Erzsébet a kilátó neve.
Az építkezés érdekessége, hogy a hegytetőre nem vezetett fel út, mindössze a mai Libegő pontjáig lehetett autóval eljutni, így az építkezés során kénytelenek voltak síneket lefektetni, és egy sok lóerős benzinmotort szerezni, ami a több száz méter hosszan lefektetett sínekre elhelyezett, az építkezéshez szükséges anyagokkal megrakott kocsikat felhúzta a csúcsra.
Hogy pontosan mikor adták át Budapest legmagasabb kilátópontját, hány méter magas, hány ezer téglát építettek be a kilátóba, valamint hány darab lámpatesttel érték el, hogy a kilátót minden budapesti lássa, nem utolsósorban pedig hány száz lépcső vezet fel a kilátó legmagasabb pontjára..? Írunk erről is, úgy, hogy közben csodálatos hangulatot árasztó fotóalbumainkról nem szeretnénk elvinni a figyelmet.
Az Erzsébet-kilátó megtekintése után a budai oldalon maradva megmutatjuk Schulek Frigyes említett főművét a Halászbástyát, pár mondatban elmeséljük, hogy lett Halászbástya a Halászbástya, nem utolsósorban pedig a Mátyás-templom külső megtekintése után beviszünk magába az épületbe.
Érdekessége mindegyik Schulek Frigyes építészetét bemutató albumunknak, hogy bár az egyik a budapestiek turistapontja (Erzsébet-kilátó), a másik kettő (Halászbástya, Mátyás-templom (1) (2)) a külföldiek turistapontja, tudatosan kerestük azt az idősávot, amikor úgy tudtunk fotózni, hogy az ERRE-ARRA fotós ajánló követői az épített örökségeinkre, azok részleteire tudjanak fókuszálni, és ne húzza el a szemet, vagy ne takarja ki a látványt az emberek garmadája.
Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:
Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga
"Az errearra.org-on megjelenő fotók és írások magával ragadóak, nagyon élvezem nézegetni, olvasgatni őket. Mind az épített örökségért, mind a természeti értékekért rajongó személy, hű látogatója vagyok ennek a csodálatos honlapnak."
