Találtunk egy olyan, de olyan csodacsipet békesziget-részt Esztergomban, ahova, ha nyernénk az ötös lottón, minden további nélkül  felköltöznénk.

A csodacsipet sziget-rész az esztergomi előhegyen található, ahol Babits Mihály, barátai javaslatára 1920-ban megvett egy présházat. Az összeghez úgy jutott hozzá egyébként, hogy egy Dante-fordítás után kapott pénzt megforgatta a tőzsdén. A présház mind a mai napig őrzi a régi hangulatot, Babits és Török Sophie tárgyaival megspékelve. A szinteltolásos présház üveges verandáján nem egy Babits-vers született, itt írta egyebek mellett Babits a Dal az esztergomi bazilikáról-t (igen-igen, a verandáról premier plan mutogatja magát az Esztergomi Bazilika), és a középiskolákban kötelező olvasmányt, a Jónás könyvét is.

1924 és 1941 között Babits Mihály és Török Sophie minden évben tavasszal FELSÉTÁLTAK ide, a kis eldugott szerelmi fészkükbe, és őszig le sem mentek innen. Igen sok kortárs művészt és gondolkodót láttak vendégül, erről a ház bejáratának autogram-fala is tanúskodik (Szerb Antal-, Tóth Árpád-, Radnóti Miklós-, Szabó Lőrinc-dedikációk, mecsoda bulvársztorikról beszélhetnének a falak..).