Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar politikusoknak ugyanúgy, mint a Nemzeti Múzeum megépítéséért, az Operaház megépítéséért is igen sokat kellett lobbizniuk a bécsi udvarnál. Az Operaház megépítésére az engedélyt végül megkapták 1874-ben azzal a feltétellel, hogy a budapesti Operaház kisebb kell legyen, mint a bécsi Operaház. Az épület esztétikájára viszont nem érkezett megkötés, így a budapesti Operaház - sokan azt mondják - jóval szebb lett, mint a bécsi.

A budapesti Operaház-tendert Ybl Miklós nyerte, a gazdagon díszített belső terek szépségéről pedig felkapott festők: Than Mór, Lotz Károly, Székely Bertalan, Körösfői-Kriesch Aladár (ő kevésbé ismert, pedig ő készítette pl. a marosvásárhelyi Kultúrpalota fő homlokzatának mozaikját; a Parlament éttermének, ismertebb nevén a Vadászteremnek a két rövidebb falán látható festményt, de a Zeneakadémia földszintjén, és első emeletén található freskókat is) gondoskodtak. Magyar művészek, kisiparosok, hazai alapanyagokból hét év alatt felhúzták az Operaházat. A megnyitón ott volt Ferenc József és Sissi is.

A fotókon megmutatjuk a díszpáholyt, ahol kizárólag csak Ferenc József és Sissi tartózkodhatott - Sissi is csak Ferenc Józseffel közösen - (a díszpáholyból mind a mai napig csak a nagyok: köztársasági elnök, miniszterelnök nézhet előadást); a díszes oldalbejárati aulát (itt sétált fel Ferenc József és Sissi); Sissi titkos ajtaját (amit rossz nyelvek szerint Andrássy gróf is meglátogatott); a fogadótermet; Sissi páholyát (amikor nem Ferenc Józseffel jött az Operába); a 18 karátos arannyal bevont nézőteret, majd lesétálunk a főlépcsőn a főbejárati aulába (ahová a nagypolgárság érkezett). Gyertek velünk.